Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

Az írást azonban senki sem vette komolyan, mert a december 12-i számban újból, most már sürgetőbben írtak a korcsolyapálya megnyitásáról. A Pécsi Korcsolyázó Egyleten belül azonban belső problémák lehettek, mert 1902. október i-jén volt az egylet 30 éves évfordulója és ennek a megünneplésére sem készültek, annak ellenére, hogy a PKE nem volt deficites és általában jó éveket zárt, kivéve, ha nem volt hideg, mert mesterségesen nem tudtak jeget készíteni. A december 13-i számban viszont Lauber Viktor a PKE igazgatója értesítette a sajtót, hogy a jégpálya december 14-én megnyílik. Ezen felbuzdulva a Pécsi Közlöny a december 17-i számban egy hosszú írást jelentetett meg a korcsolyázás szépségéről az egészségről stb. A belső bajokat mutatja az is, hogy a PKE 1902. december 20-ra választmányi ülést hívott össze, amelyet nem tartottak meg és 27-re halasztottak, de ezt sem tartották meg és közben a jég is elolvadt. Karácsonyra azonban újból megjött a hideg, de a PKE nem adott életjelet magáról, valószínűleg belső ellentétek, vagy más okok miatt válságba kerültek, harminc éves kitűnő működés után. Az év utolsó napján a Pécsi Közlöny terjedelmes írást közölt a PAC-ról és ebben az írásban keményen bírálta a városi tanácsot, mert nem biztosít megfelelő területet egy végleges sportpálya építésére. A cikkíró felveti, hogy amikor az egész országban terjed a labdarúgás, a pécsieknek mindössze egy mérkőzése volt ebben az évben a Moháccsal és valamennyi meghívást le kellett mondaniok, mert nem tudnak se edzeni, se mérkőzést játszani. Az 1903-as év a PAC báljának előkészítésével kezdődött. A PAC vezetői a Nádor Szállóban üléseztek, a bál előkészítését tárgyalták, amelyet az eddiginél szerényebb keretek között kívánták megrendezni és a teljes bevételt a sportpálya építésére szánták. A bált február i-jén tartották meg, amely 410 Korona tiszta bevételt hozott. A bál vívóbemutatóval kezdődött, Hainess Elemér és Toller Antal bemutatója kiemelkedett a mezőnyből. Ebben az évben már több mint két hónapig volt hideg és ez nagyban kedvezett a korcsolyázóknak, - a PKE megszűnésével magántársaság alakult - de a tornászokat és a vívókat nagyon visszavetette, a sportcsarnok fűtetlensége. Az ME megtartotta közgyűlését és nagy örömmel köszöntötték a tagok között Buzásy Ábelt és Nagy Jenőt. Vaszary Gyula igazgató lemondott és helyette Reeh Györgyöt választották meg igazgatónak, de a vezetőségben más változás nem történt. Már hagyománya volt annak, hogy a közgyűlés előtt megjelent az ME évkönyve, amelyben nekrológokat közöltek elhunyt választmányi tagokról vagy jelentős támogatókról, ezenkívül útleírásokat. A mostani számban Littke Józsefné és Kiss József írt útleírást az Alpokban tett vándorlásokról, amelyet dr. Mócs Szaniszlóval és dr. Bokor Emillel tettek meg. Az ME ebben az időben taglétszámát és anyagi erejét tekintve a megye legjelentősebb egyesülete volt, de országosan is a legnagyobbak közé tartozott, hiszen közel ezer tagja volt és igen jelentős anyagiakkal rendelkeztek. 1902-ben 118 új tagot vettek fel és 46 tag lépett ki. 3304 korona volt az ME tiszta bevétele és a várostól is kaptak ezer korona segélyt a Mecsek útjainak rendben tartására. Több éves működés után a lovasverseny rendező bizottság elhatározta, hogy egyesületté szerveződik. 1903. április 29-re hívták össze az alakuló közgyűlést, amely elfogadta az alapszabályt és megválasztotta a vezető testületet. Az alapszabály ki-