Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

mondta, hogy az egylet célja: Pécsett, Tolna, Somogy, Zala és Baranya vármegyékben a lakosság részére lovas- és ügetőversenyeket, díjlovaglást, díjugratást, lovasjátékokat rendezni, s ezáltal a lovagló és kocsizó sport, valamint a lótenyésztés iránti érdeklődést fönntartani és fokozni. A megalakult Pécsi Lóverseny Egylet (PLE) székhelye: Pécs. Az egylet hirdetményei a „Pécsi Naplóban" a „Vadász és Versenylap"-ban, a „Somogy"-ban, a „Tolna vármegyében" és a „Zala" c. újságokban jelentek meg. Versenyszabályok: Az egylet versenyeire a Magyar Lovasegylet és az úrkocsisok szövetségének versenyszabályait fogadják el.

234 A PLE elnöke ismét Perczel Dezső, az országgyűlés elnöke, alelnöke pedig báró dr. Fejérváry Imre megyei főispán lett. A választmány a négy megye és Pécs város előkelőségeiből került ki. Az év első versenyét május 5-re tervezték, amelynek keretében díjlovaglás, díjugratás, lovasverseny és ügetőverseny szerepelt a műsoron. Ugyanakkor véglegesen elhatározták, hogy totalizatőr is lesz, amelyhez megválasztották a versenybizottságot, s elhatározták az őszi vihar során megsérült lelátó újjáépítését. A PLE megalakulása Pécsett más városokhoz viszonyítva elég késői volt, de ez nem azt jelenti, hogy Baranyában illetve Pécsett a lovassportot nem űzte senki. 1872-ben lovagló iskola indult Pécsett. Ilyen iskola csak azért indulhatott, mert igény volt rá. A legjobb lovasok a más megyékben rendezett versenyeken indultak. Pl. 1885-ben, majd 1890-ben Nagykanizsán, a városi tanács is támogatta 400 forinttal. 1891-ben lovarda épült Pécsett (az épület még ma is áll.) Ezeket a lovasversenyeket a lótenyésztők rendezték. A Dőry család pl. rendszeresen rendezett lovasés kocsiversenyeket, a füskéi, sütvényi, dombóvári és felsőleperdi méneseinek, amelyeken a Baranya megyei előkelőség is részt vett. 1893. augusztus 27-i Tüskepusztán tartott népies kocsihajtó versenynek két baranyai résztvevője is volt. A sebeshajtást a mohácsi Toka Mihály nyerte. Az úrkocsiversenyre a pécsi Bernsieder József jelentkezett, de ezt nem tartották meg. 1898-ban a honvédség a pécsi lovardában állandó lovagló iskolát indított polgári személyek számára, s 1901-től állandóak lettek a lovas- és kocsiversenyek Pécsett. A PAC élete nagyon szerény volt. A vívók gyakoroltak csak aránylag rendszeresen, s néhány atlétájuk edzett ott ahol éppen helyet kapott. A labdarúgók teljesen szétszéledtek. A mohácsi meghívásnak is egy fiatalokból verbuválódott együttes tett eleget és a Mohács első csapatától 4:o-ra kikaptak. Mindent arra tettek fel, hogy valamilyen körülmények között sporttelephez jussanak, de ezt a város nem támogatta. Közben meghalt Hetyei Sámuel püspök, a sport nagy barátja, aki az ME-nek is tiszteletbeli tagja volt, s igyekezett a PAC sportpálya ügyének megoldását is segíteni. Elhelyezték Pécsről dr. Óbctkó Dezső bírót, aki 10 éven keresztül a PAC választmányi tagja volt. Ezek súlyos csapásként érték a PAC-ot. A Lóverseny Egylet május 5-i versenye jól sikerült. Sok díjat ajánlottak fel a megyék és a különböző minisztériumok, köztük Frigyes főherceg, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelési miniszter, valamint Perczel Dezső egyleti elnök és a négy megye hölgyei is ajánlottak fel díjakat. A pécsi lovasverseny tiszta bevétele 3700 Korona volt és a totalizatőrből 2700 Korona amelyből az egylet 135 Koronát kapott. A PLE-nek ez időben 120 rendes, 30 alapító és 20 pártoló tagja volt.