Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

lasztották, eddig még ezt senki sem érdemelte ki. A közgyűlés úgy döntött, hogy az 1901. évet az egyesület fennállásának 10. évfordulója jegyében szervezik meg. A közgyűlés után díszelőadás volt a színházban. Érdekes pályázatot írt ki a PBSE 1901. évre: I. Kerékpártúrára 1. kisezüst díjat kap, aki 1000 km felett teljesít, 2. nagyezüstöt azok, akik 3000 km felett teljesítenek. II. Gyalogturisztikában, akik a legtöbbet teljesítik, de alkalmanként az öt kmnél rövidebb túrát nem veszik figyelembe. III. Irodalmi pályázatot is kiírtak azok között, akik a fenti túrákat különböző írásokban megörökítik.

22a Nyilvánosságra hozták, hogy ebben az évben országos ifjúsági tornaverseny lesz Budapesten, pünkösd két napján és ennek a teljes programja már készen van, és várják a jelentkező iskolákat. A Tettyén megépült a város ötödik tekepályája a Tettye utcai veteránok nyári helyiségében. Ezt hamarosan követte egy magán tekepálya felépítése. Ez azt is mutatta, hogy a város egyik legrégibb sportága egyre jobban terjedt, s gyakran rendeztek versenyeket, annak ellenére, hogy ilyen egyesület, de osztály sem működött a városban. Az ME választmányi ülést tartott 1901. április 30-án, és ezen az újonnan választott alelnök, Balogh Károly elnökölt, de részt vett ezen a másik új alelnök, Waler Antal kanonok is. A választmányi ülésen utak javítását és új utak kialakítását határozták el. A sajtó rendszeresen hírt adott az országos ifjúsági tornaverseny előkészületeiről, mely szerint 98 iskola nevezett országosan, s Pécsről a cisztercita főgimnázium, valamint a főreál iskola mellett. Végül is a főgimnáziumból 28, a főreálból 23 diák vett részt a versenyeken, Gallovich János tanár vezetésével. Közben a PAC-nak meggyűlt a baja a városi tanáccsal, mert nem fizette a tornacsarnok bérletét. Lényegében az egyes sportágak fellendítésére tett minden kísérletük anyagi gondokkal járt. Fizetni kellett a vívóedzőt, a Tettye használatát, vívófelszereléseket és tornaszereket vásároltak, de a labdarúgók is egyre több pénzbe kerültek. így a tanács elrendelte a foglalást a klubnál, amely nem az első eset volt, de a PAC jelentős beosztásban lévő vezetői szégyellték ezt a helyzetet, és nem egyszer előfordult, hogy ilyenkor a saját pénzükből kifizették a tartozást.

226 Megrendezték Pécsett az első lovasversenyt, amely óriási siker volt. Már a verseny megkezdése előtt órákkal megindult a nézősereg a lóversenytérnek kinevezett területre, amely a Tüzér utcától nyugatra helyezkedett el a vasútvonal mellett. A belépőjegyekből 1400 korona bevétel volt. Díjlovaglásban: I. Késmárky Béla hdgy., a fogatversenyben: I. Jeszenszky József báró, a huszárok vadászversenyében: I. Kamarán József, az úrlovasok akadályversenyében: I. Puteányi István báró, az altisztek versenyében: I. Vicze József, a vándor falkavadász versenyben: I. Belényi Leó.

227 Ezzel új fejezet kezdődött Pécs sportjában, amely csak egy érdekes színfolt volt, de óriási erőket kötött le. A Pécs városi tanácsnak eddig nem sok pénze volt a város sportjának támogatására, s csak nagyon ritkán adtak erre a célra pénzt. De most a földesurak, katonatisztek, bárók, grófok kedvtelését már az első időszakban is a város évi 1000 koronával támogatta, amelyet hamarosan 2000 koronára emelt fel. Jelentős támogatást adott a lovasverseny megrendezéséhez a megyei főispáni hivatal, a szomszéd megyék - Tolna, Somogy és Zala - főispáni hivatalai és városi tanácsai, de magánosok is nagy előszeretettel támogatták a lovasverseny rendszeres megrendezését.