Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején
Több éves álmából felébredve megkezdte működését a Pécsi Polgári Lövész Egylet (PPLE) és a városháza tanácstermében 1901. május 26-án megtartották közgyűlésüket. Az ülést Zsolnay György főügyész nyitotta meg. Megnyitó beszédében a lövészet fontosságáról beszélt, de arról is, hogy az egylet arra is hivatott, hogy az egyes társadalmi rétegek között összekötő kapocs legyen, s ezzel megteremtse az emberek között a bizalmat. A közgyűlés elfogadta, hogy az egylet a korábban elfogadott alapszabály szerint kíván tovább működni és a nevét sem változtatja meg. Működését egyelőre a katonai lövöldében folytatta, ehhez az engedély a katonaságtól már meg is érkezett. 228 A sportmozgalom fellendülése közepette váratlan dolog történt. 1901. június 12-én megszűnt a bicikli klub. Megszűnését elsősorban anyagi gondok okozták. Ezek a rendkívül korszerű kerékpárpálya megépítésével kezdődtek, amelyhez 7000 korona kölcsönt vettek fel, részvények formájában. A építkezésekhez a városi tanács egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Növelte a gondokat a Budapest-Pécs kerékpárverseny megszervezése, valamint a különböző országos kerékpárversenyek rendezése, hiszen 1896. július 4-én tartották a pályaavatót és 1898-ban már a tizedik országos és egyéb jellegű versenyt rendezték. A pálya sem volt jó helyen. A Mohácsi út messze volt Pécstől és nemcsak akkor volt kevés néző, amikor rossz volt az idő, hanem más alkalmakkor is. Próbálkoztak mindennel, üldözéses, majd motorvezetéses versenyekkel, külföldieket hívtak meg, de a nézők csak nem akartak kimenni a városból, ugyanakkor az ígért villamosvasút felépítése is késett. A kerékpáradó bevezetése, amelytől a város jelentős bevételt remélt - a kegyelemdöfés volt az egyletnek, mert támogatás helyett még tőlük várt pénzt a tanács. 1901. június 12-ére hirdették meg a közgyűlést, és ezen az akkor már csak 27 tagból 23 volt jelen és egységesen, de szomorúan kimondották a klub megszűnését. A közgyűlésen az is kiderült, hogy a klubnak 8800 korona adóssága volt, amely a versenypálya megépítéséből származott és további 2500 korona függő adóssága, amelyet gyakorlatilag a klub emléktárgyainak elárverezéséből kívántak fedezni. A hitelezők kielégítését Kiss Ernő, ifj. Fürst Gyula és Müncz Jenő vállalták magukra. Hogy végül is milyen módon sikerült ez, erről nincs tudomásunk. 229 Az iskolai tornaoktatás nem zökkent ki a megszokott ritmusból, bár a feltételek az utóbbi években valamit javultak. Hiába voltak a különböző rendelkezések, tantervek, játékdélutánok, a helyzet nem változott. Minden iskola tartott heti két óra tornaórát, amikor jó idő vol, tehát ősszel és tavasszal, de télen, amikor bejött a hideg, akkor valamilyen címen mindig elmaradtak az órák. A tornacsarnok nehezen volt fűthető, de ugyanebben a tornacsarnokban esténként gyakorlatoztak a vívók és a tornászok, gyakran az atléták is. Nekik nem volt hideg. Ugyanakkor az iskolaév végén dísztorna-bemutatót, tartottak elsősorban a gimnáziumok, de néhány elemi iskola is, mint a pécsszabolcsi, ahol a gyermekek tornaokatása jó kézben volt. Wlassics kultuszminiszter újabb rendeletet adott ki a játékdélutánok ügyében, amellyel meg akarta valósítani a testnevelés reformját. Elrendeli, hogy a játékdélutánokon az alsó- és felsőosztályok is részt vegyenek. A játéktér kialakításáért, felügyeletéért a tanári testület a felelős. Ugyanakkor lehetőség volt az osztályok összevonására is. A játékdélutánok vezetőinek neveit június végéig fel kellett terjeszteni a minisztériumba. A minisztérium elképzelése jó volt, a megvalósításnak azonban anyagi nehézségei voltak, mert a támogatás elmaradt. Ebben az