Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

művezetőnél (Kert u. 5. Tornacsarnok). Ugyanitt bővebb felvilágosítás is nyerhető. A Torna Egyesület az újabb akciójával is bizonyítja, hogy a testedző sport hivatott képviselői közé tartozik . . ." Ez lényegében azt igazolja, hogy a TE olyan női osztályt akart létrehozni, ahol a torna mellett füles-labdát, de talán labdarúgást (?) is űznének a nők. Megjelent egy BM-rendelet, amely szabályozta az egyletek alakulását. E szerint amely egylet alapszabályát szabályosan felterjeszti és negyven nap alatt nem kap választ, akkor megkezdheti működését, de nem alakulhat meg, különben kihágást követ el és 100 korona büntetést is fizethet. A Pécs városi tanács kimutatást készített a működő egyesületekről T. Torna Egylet, alakult 1870. IX. 1. taglétszám 274 fő Korcsolyázó Egylet, alakult 1872. X. 1. taglétszám 142 fő Pécsi Atlétikai Club, alakult 1886. XI. 27. taglétszám 91 fő Mecsek Egyesület, alakult 1891. IV. 1. taglétszám 583 fő Pécsi Torna Egylet, alakult 1895. III. 1. taglétszám 28 fő Pécsi Bicykli Club, alakult 1896. X. 8. taglétszám 106 fő A fenti kimutatás a Bm. Levéltárban a polgármesteri általános iratok között található 12 535/1898. számon. Ismeretes, hogy a Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet már 1883-ban megszűnt, a különböző tornaegyleteket gyakorlatilag a PTTE utódjának tekintik. Még működött a Lövészegylet, a Polgári Kerékpáros Egylet is, valamint az alakulási időpontok sem pontosak. A kimutatásban természetesen nem szerepeltek a vidéki sportegyesületek, a Mohácsi TE, a PBC Siklósra kihelyezett osztálya, amely 1893 óta működött, valamint a vidéki korcsolyázó egyletek, amelyek évente alakultak újjá. Egyre többen akartak sportolni ebben az időszakban, s a meglévő sportegyesületekben már olyan csoportok, közösségek alakultak ki, amelyek nem szívesen fogadtak be idegeneket, illetve új, még képzetlen sportolókat, de sok esetben más társadalmi rétegeket képviselő fiatalokat sem. Példa volt erre a Pécsi Polgári Kerékpározó Egylet megalakulása, amely szinte teljesen kisemberekből, tisztviselőkből, művezetőkből, kisiparosokból tevődött össze és nem szívesen fogadták be őket sehol, ezért voltak kénytelenek egy szerény anyagi lehetőségekkel bíró egyesületet létrehozni. A kiemelkedő tudású versenyzőket már minden klubban szívesen látták, mert az egyesület hírnevének növelését várták tőlük. így alakult meg a PBSE is, amely azokat a kereskedőket, iparosokat, kistisztviselőket foglalta magába, akik társadalmi helyzetüknél fogva nem fértek be a meglévő egyesületekbe. 1898. április 14-én tartotta alakuló ülését a PBSE választmánya és ezen elfogadták az alapszabályt, amelyet a tanács április 16-án terjesztett fel a BM-hez. Aláírók voltak Gálik János elnök, Gyimóthy Jákó alelnök és Diamant Adolf titkár. A BM azzal küldte vissza az alapszabályt, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesíteni, valamint a választmány tagkizáró lehetőségét indokolni kell. A június 8-án keltezett levelet az államtitkár írta alá. A kért módosítások után a BM elfogadta a PBSE alapszabályát, illetve jóváhagyta a működését az 517.505/1898. sz. alatt.

207 Az egyesület célja: a kerékpározás, a vívás, az atlétika, a testgyakorlás, a gyalogturisztika és a korcsolyázás gyakorlása és a sport előmozdítás, ez a felsorolás