Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

valójában azonban nem ennyi osztályt jelentett, hanem a tagság számára több sportágban kívántak lehetőséget biztosítani. Az alapszabály rögzítette, hogy tag lehet minden 18. életévét betöltött férfi és nő. A PBSE 1898. május 29-én megkezdte működését és kerékpárosai részére kirándulást szerveztek Mohácsra.

208 A nők számára egyre több egyesület biztosított lehetőséget. Számukra a korcsolyázó, a lövész- és a tornaegyletben volt erre alkalom. A PKE-ben a választmány tagjai között is voltak nők, de a Polgári Kerékpár Egyletben is volt erre némi lehetőség. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a nők bevonása a sportolásba és a sportvezetésbe egyre természetesebb lett. A Pécsi Közlöny hírt adott a tanfelügyelői jelentésről, mely szerint 1898-ban 51 943 tankötles volt a megyében, ennek a megoszlása nemzetiség szerint: magyar 26 930, német 19 736, a többi horvát és szerb. Elemi iskolába járt ebből mindennap 32 204, ismétlőbe: 14 896, polgári iskolába 797, középiskolába: 731, összesen: 48626 tanuló; nem járt iskolába: 3317 gyerek, ez 6,5% volt. 425 iskola volt a megyében, ebből állami 2, községi 51, r. katolikus 232, református 81, görögkeleti 28, evangélikus 20 és izraelita 7, valamint 4 engedélyezett magániskola működött. A testnevelés ebben az időben egy kicsit visszaesett, elsősorban a feltételek hiánya miatt. Iskolai tornatérrel Pécsen kívül csak a nagyobb községekben rendelkeztek: Boly, Szigetvár, Siklós, Mohács, Szentlőrinc, Villány. Ugyanakkor egész télen nem volt lehetőség a torna gyakorlására, hiszen a tantermek igen kicsik voltak és sok osztatlan iskola működött. Az ME 1898. április 12-én tartotta rendes évi közgyűlését, amelynek keretében Kiss József titkár beszámolt az előző évi eredményekről. A tisztikarban nem történt változás. Az iskolákban viszont a tornatanítás elmaradását próbálták ellensúlyozni azzal, hogy ebben az időszakban egyre több kirándulást szerveztek a tanulók számára. Példa erre a szabolcsbányatelepi népiskola, amely május 3-án az összes tanulóval és tanárral kirándult a Tettyére, az ifjúság testedzése céljából.

209 A gyerekek a Tettyén egész nap játszhattak. Az iskolai tornaoktatásban végbement visszaesést jelzi az is, hogy 1898-ban Sopron rendezte volna a kerületi tornaversenyt, de bejelentésük szerint ez elmarad, mert egyetlen iskola sem nevezett (!) a versenyre. A Pécsi Közlöny elfogult újságírója nagy örömmel üdvözli a tornaünnepély elmaradását, mert szerinte éppen ideje, hogy az iskolák felismerjék, hogy az iskolák feladata a tanítás és nem a parádézás, ahol a diákok sok illetlen dolgot csinálnak. Helyette mindig otthon kellene versenyt rendezni a tornavizsgálat utáni napokban.

210 Lényegében így is történt, mert a főreáliskola a PBC-pályán rendezte tornaünnepélyét 1898. június i-jén, s bár az eső elmosta az elejét, mégis jól sikerült bemutató volt. A PAC előző évi sikerei nyomán már 1898. március 20-án gyaloglóversenyt rendezett Pécsváradra, első Notter Jenő lett. Ugyanakkor zavar támadt a vívó szakosztályban, mert Hainess Károly művezető lemondott, 8 évi sikeres és áldozatos munka után, de lomondott dr. Johann Béla, a klub orvosa is, aki 12 évig segítette a sportolókat. Ez a két lemondás az év végi közgyűlésen azt eredményezte, hogy teljesen új tisztikar került a PAC élére. Április 14-én tartottak választmányi ülést, ahol a PAC-tól elszármazott Liszkay Bálint számára tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet adtak át. Május 9-én a különböző sportágat űző sportolók részére gyalog kirándulást rendeztek a szentkúti erdőbe.. Gyaloglási idő oda-vissza három óra voít!

211