Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

Ennek következményeképpen négy hónapja csak rántott- és bablevest, valamint feketekávét kaptak. Az igazgatóság azzal védekezett a munkásküldöttség által előadottakra, hogy a társulat óriási adója és a felfelé rohanó árak miatt már nem gazdaságos a legényszállást sem fenntartani.

19 A pécsi bányakerületben az 1924. februári, márciusi, majd a közel egy hónapig elhúzódó májusi bányamunkássztrájk az országosan kiterjedt bányamunkásmozgalmak helyi jelentkezéseként fogható fel. Az igazgatóság megtagadta a bérmemorandumokban megfogalmazott szakmánybérek emelésének teljesítését. A vállalati pénzügyi deficitet a munkásság rovására igyekeztek csökkenteni. Ez országosan hetvennyolcvanezer családtagot érintett. Pécsett különösen kiéleződött a helyzet. Az 1924. február 7-14. közötti sztrájkban a munkásság 90%-a vett részt, de a bérköveteléseket az igazgatóság nem teljesítette, így végeredményben sikertelen mozgalom volt. Márciusban a Vasas-bányatelepen kitört bérsztrájkot két nap múlva erőszakkal leverték, sem a szociális jellegű, sem a munkabér emelésére vonatkozó követeléseket nem teljesítette az igazgatóság. Az elkeseredést mutatja, hogy március 22-24-én a nagycsaládos bányamunkások a különböző pótlékokért, élelmiszerkedvezményekért és béremelésért újra sztrájkot robbantottak ki, amelyben azonban magukra maradtak, a 245 sztrájkoló alig 28%-a volt a Vasas-telep aknáiban dolgozó munkásoknak. Vakmennyi 1924. évi sztrájknál követelték a 20%-os béremelést. A bányaigazgatóság utalt arra, hogy a pécsi pártszervezet állt a sztrájkok kirobbantása mögött és a bérmemorandumokat is a pártszervezetben fogalmazták meg.

20 PelhiYàs liwríttk «'< a harci, melyet a bányamunkások bérinek rendezéséért Indít .ltunk. Tudj ltok, hogy a Pe,erféle bérdiktalura volt »•• oka eddigi nyomorúságtoknak. B .'akarunk számolni KSzdelmrinkriil és az eredményről. Mecsekszabolcson a Knar-féla vendéílóbcn 1923 október 28-an. vasa.nup delulán 3 Óraikor tartunk nyilvános, n»«y Meesekszaboles községben, Csonhaféte uendéglóben 1925. március 1-én (uasárnap) délután 3 órakor A oflléscn beszelni fognak Szabó József, nemzeígyu'.ési kfpvi.elö, Dvihally Géza, a kereszlfn>s<. cialiíta bányászok {."titkára. Létrád y Farenc, a keresztényszocialista párt latitkára és még mások. fariunk. Képuiselue lesz a keresztényszocialista bánya- és hohómunhasok budapesti hözpoiilja. íiiínyásxSesivéreK i A Ti kenyeretekről van szó, de a sorsolok a sajál kezeilekben v.n letéve. Jöjjetek el mindannyian ! Bányászoki A heoés kenyér mellé még ujabb teherrel akarnak sújtani benneteket Mutassátok meg, hogy uan bennetek bányászöntudat és erö szembeszállni minden elnyomó és félreuezető törehuéssel szemben. Hallgassátok meg a munkásokért becsületesen dolgozó keresztény testvéreitek szavát. Tartsatok Össze és akkor (elszabadítunk benneteket a szellem és testi rabszoleaságból. Minden bányász ott legyen! Testűért üduözleítel jó ^aerencsál I központ! intóző bizottsága. titkársága. Keresztényszocialista szakszervezet felhívásai a bányamunkásokhoz