Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

A március 12-én, majd 22-én már az is elég volt a sztrájk kitöréséhez, hogy az igazgatóság a béreket nem reggel - mint az szokásban volt -, hanem délután akarta kiosztani. A legjelentősebb sztrájk, amely országos méretű bányászmozgalom részeként je­lentkezett, 1924. május 8.-június 14. között zajlott le. Az április óta húzódó bér­tárgyalásokon elért, de kevesek drágasági pótlék további halogatása végleg elke­serítette a munkásokat. Az élelemellátás óriási nehézségekkel küzdött, a bánya kon­zumboltja feltöltésére az igazgatóság nem adott pénzt. A kiéheztetés politikája fel­háborodással járt. Május 8-án az András-aknán részleges sztrájk indult a reggeli műszak kezdetekor, ehhez az Űj Schroll-akna bányászai azonnal csatlakoztak. Még ugyanaznap délutánján Mecsekszabolcs egész munkássága sztrájkba kezdett, amely­hez Thomen-akna is csatlakozott. Május 9-én a Mecsek vidék összes bányaműveiben általános sztrájk volt. 21 Az igazgatóság és a hatóságok elutasították a 15%-os drá­gasági pótlékra benyújtott követeléseket. A gyülekező sztrájkolok ellen bevetették a csendőrparancsnokság teljes állományát, a bányatelepi rendőrlegénységet, sőt a pécsi kapitányság egyik osztagát. A bértárgyalásra összehívott munkásokat erőszak­kal verték szét. Az országos bányászsztrájk június 7-én fordulóponthoz érkezett. Az évek óta nél­külöző munkásság erejét, elszántságát fölmérendő, az MBKO'SZ központi vezetősége a sztrájk folytatásának eldöntésére országos szavazást rendezett valamennyi bánya­kerületben. Pécsett is arról kellett döntenie a munkásságnak, hogy kitartanak a drá­gasági pótlék rendszeres és folyamatos követelése, valamint a bányatárspénztárak állami kezelésbe vétele mellett. A szavazás az ország bányamunkásságának teljes egységét mutatta a követelések megvalósításáért, nem fogadták el a munkaadók ajánlatait. A szavazást a párt központi lapja is közölte. Ez a következő: Bányakerület neve Szavazók Sztrájk Sztrájk Érvénytelen száma mellett ellen szavazat Felsőgalla 3 489 3 471 8 10 Tatabánya 1 918 1 905 11 2 Salgótarján 4 888 4 884 — — Borsodi ker. 1 566 1 518 47 1 Tokod 538 521 17 — Tolnai ker. 1 035 1 029 6 — Brennberg 394 316 78 — Pécsi ker. 2 160 2 134 15 11 összesen : 15 988 15 778 182 24 A titkos szavazás - amely az országos szövetség elhatározása volt - eredménye alap­ján a sztrájk folytatódott, a munkásság nem tágított. A kormány, a bányaigazgató­ságok és a bányamunkás szakszervezet országos vezetőségének a tárgyalásai most már a munkásság állásfoglalásának hatása alatt folytatódtak. A június 14-én véget ért sztrájk az egységes fellépés ellenére mégis csak részleges eredménnyel végződött. A kormány és a bányavállalatok összefogása, a szakszervezeti vezetés „konstruktív igyekezete", jelentékeny pótlékok kiharcolásához nem vezetett, de a drágaság okoz­ta súlyos helyzeten némileg javított, természetesen csak provizórikusan, mert a bé­rek nem tartottak ekkor sem lépést az árak rohamos emelkedésével. 22 Az eredmények tartósságát a drágaság fokozódása mellett elsősorban az semmi­sítette meg, hogy a munkaadók nem tartották be a megállapodásokat. Erre már

Next

/
Thumbnails
Contents