Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN
különös élességgel jelentkezett. Az adózást úgy szabályozták, hogy az drasztikusan támassza alá a pénzügyi szanálás menetét. Ezért az iparkerületekben a pénzügyi szervek (pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok) szigorúan behajtották az adókat visszamenőleg, egy összegben. Ennek a következményeit mutatja a Kereskedelmi és Iparkamara havonkénti csődkimutatása. E szerint 1927. áprilisban 76, majd májusban újabb 31, júliusban 176, augusztusban 198, szeptemberben 101 kisvállalkozás jelentette a csődöt. A pécsi kisipar összeomlásához vezetett a stabilizáció terheinek áthárítása. 16 Látható tehát, hogy a kapitalista állam a rendszer stabilizációs politikájának terheit igyekezett áthárítani olyan tömegekre, amelyek az alsóbb társadalmi régiókban működtek. A kisipar lerombolása közvetlenül érintette a munkásosztályt, amelynek jelentékeny része e tőkés vállalkozóknál dolgozott, s a munkanélküliek nagy számát szaporította. 2. A válság és a szanálás terheinek áthárítása a munkásságra; a bér- és sztrájkmozgalmak IÇ24-IÇ2Ç közötti időszakban Az előző fejezetben részletesen vázoltuk fel a stabilizációs politika okozta gazdasági helyzetet, amely a válság elmélyülésével párhuzamosan zajlott le. Több helyen utaltunk ennek a gazdasági és pénzügyi politikának a munkásságra ható következményeivel. Most ennek a hatására konkréten utalunk és a munkásosztály helyzetét törekszünk bemutatni küzdelmeinek tükrében. A bányamunkásság a korábban jelzett, korlátozott széntermelés miatt, a piacon jelentkező gyors áremelkedések következtében állandó harcra kényszerült. 1924. januárban a pécsbányatelepi iskolaigazgató jelentette, hogy a bányászgyerekek távolléte miatt elnéptelenedett az iskola. A bányászok az ugrásszerűen emelkedő árak miatt egyszerűen nem tudják felöltöztetni a gyermekeiket. Tekintettel, hogy általában nagycsaládosok, a jelenlegi árak mellett 1-2 gyermeket tudnak ruházni, akik felváltva jönnek az iskolába. 17 Esztergályos 1924. májusban kirobbant sztrájk idején Pécsbányatelepen, Mecsekszabolcson és Kasszián-telepen járt. Nagy megdöbbenéssel írta, hogy a bányamunkásság rendkívül rossz anyagi körülményei még őt magát is meglépték. Az igazgatóság megkísérelte kemény fellépésekkel és szigorú rendelkezésekkel a munkásságot megfélemlíteni és a sztrájk beszüntetésére késztetni. Elzárta a telepek vízvezetékét, bezárta az élelmiszerraktárt, megszüntette a villanyvilágítást, elzárta a bányatelepekhez vezető utakat, hogy a szociáldemokrata párt képviselői ne tudjanak tárgyalásba bocsátkozni a munkássággal. 18 Egy másik hitelesnek tartható beszámolóban megdöbbentő szociális viszonyok tükröződnek. 1924 májusában megkérdezett munkások vallják, hogy utoljára .januárban jutottak húshoz a családok. A szalonna- és cukor-, valamint lisztmennyiségnek egyharmadához lehet csak hozzájutni a bányatelep élelmitárában. Az igazgatóság beszüntette a kedvezményes disznófelvásárlást, tehát a családok téli élelmezéséhez sem juthatnak majd hozzá. A bányatársaság megváltoztatta a bányász legényszállás élelmiszerellátását, az ott működő konyha részére húst nem adott ki.
