Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN
ei M., 1922. január 17. A gyűlés nem tudott új vezetőséget választani. 82 OL. DGT. BIG. III. 156. cs. V. áj A Munkásmozgalom. 63 Uo. 64 BM. L. alisp. ált ir. 585/1937. A bányamunkás szakszervezet újjászervezésére vonatkozó valamennyi iratot e szám alatt találjuk. A Népszava is beszámol az eseményekről, nem halasztva el éles kirohanást a szerb megszállás alatt a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták ellen. N., 1922. január 17. („Bányamunkás-gyűlések a pécsi bányakerületben.") 65 N., 1922. február 8. („Szászváron még mindig nem szabad gyűlést tartani.") Szászváron és Hidason csak 1922. december 22-én alakulhatott újjá a szakszervezeti helyi csoport. Lásd erre vonatkozóan: Bm. L. alisp. ált. ir. 585/1937/13045/1922. Mánfán 1922. június 19-én. (M., 1922. június 19.) „Megalakult a mánfai bányászcsoport.") 66 OL. DGT. BIG. III. 156. cs. 1922. V. d/4 BC. A bányamunkás helyi csoportok és a városi szakszervezeti bizottság közös memoranduma a bér és szociális pontok mellett a következő politikai követeléseket tartalmazta : 1. az emigrációból visszatért bányászok a régi munkahelyükön dolgozhassanak. 2. a kommün után a büntetésüket letöltött bányászok szintén a régi helyükön nyerjenek alkalmazást. 3. a szakszervezeti csoportok törvény biztosította jogát minden bányatelepen elismerjék. 4. a helyi csoport vezetőségét és a választott bizalmiakat minden bér- és szociális kérdésben tárgyaló félnek fogadja el az igazgatóság. 5. sztrájkok miatt a munkásvezetők nem büntethetők. 67 M., 1922. január 1., 3., 5., 11., 12., 13., 16., 25. számokban. 68 Szüts Emil: im. 50. p. A megszállás alatt a nemzeti érzést gyakran súlyos sérelmek érték. Ezt követően az irredenta agitáció ezt ki is használta. 69 A hivatalos statisztika szerint az élelmiszerárak és a ruházati cikkek drágulása %-ban Pécsett a következőképpen alakult: 1922. május és 1923. május között Sertéshús 706 Szalonna 1000 Zsír 1000 Finom liszt 800 Kenyér 1083 Férfiruha 1000 Női ruha 1000 Férfiing 933 Férficipő 962 Női cipő 1036 A közszükségleti cikkek árai egy év leforgása alatt átlag 1000%-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban a munkabérek átlag 20%-kal emelkedtek. (Az adatokat az árvizsgáló bizottság alapján közölte a D., 1923. május 20.) 70 A gyár, amely átlag 450-500 munkást foglalkoztatott, 1919-1923 között nem termelt, mert a megszálló szerb hatóságok leszerelték és a berendezéseket elszállították. A munkásság 1921. augusztus 21-ig a Pécsi Szaktanács gyűjtéseiből tengődött és alkalmi munkát vállalt. Augusztustól a szakszervezeti támogatástól is elesett. Lásd erre vonatkozóan Szita László: A Pécsi Dohánygyár kapitaHzmuskori fejlődésének néhány vonása 1912-1944. Megj. Baranyai Helytörténetírás, 1969., Baranya megyei Levéltár Évkönyve. 115-137. p. 71 A mozgalomról készült kimutatást a következő források alapján állítottuk össze: OL. DGT. BIG. III. 156. MM. 1920-1940. A DGT területén 1882-1940 között lezajlott sztrájkok kimutatása. Továbbá: Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Bp. Közokt. K. 1952. 242-243. p. A sajtóanyagnál a Népszava, a Pécsi Munkás, a Dunántúl, a Pécsi Est, a Pécsi Űjság 1921-1923. évi tudósításait vettük figyelembe. 72 Stier Miklós: Adalékok az 1920-as évek eleji szociáldemokrata baloldali ellenzéki mozgalonn kialakulásához. Történelmi Szemle. 1965. VII. évf. 4. sz. 469-477. p. 73 M., 1922. január 20. 74 N., 1922. február 19. („Pártszervező gyűlés Pécsett. A pécsi munkásság állásfoglalása a választójog dolgában") c. cikkében a M., 1922. február 17. .(„Újból megalakult a szociáldemokrata Párt"), c. írásában részletesen beszámol a pártszervezet megalakításáról és az új vezetőség megválasztásáról. 75 N., 1922. március 15. („Szervezkedő gyűlések Tolna és Baranya megyében.") Ugyanerről a M., 1922. március 16 „Pártmozgalom" c. cikkében tudósít. 76 Uo. 77 VDBPMT n. 1918-1929. 243-246. p. 78 M., 1922. február 19. („Egy és más a megkezdendő pártmunkáról.") 79 Uo.
