Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

1923 januárban a szabó, cipész, bőr-, és építőmunkásság nyújtott be béremelésért memorandumot. Ennek elutasítását követően valamennyi üzemnél sztrájkba léptek.

199 Január 17-én 11 szabó kisiparos munkása sztrájkolni kezdett 40%-os béremelésért.

200 Valamennyi cipészmunkás sztrájkba lépett januárban és kisebb megszakításokkal március 21-ig sztrájkoltak, követelve 40%-os béremelést, hogy a rohanó árak miatt megélni tudjanak. Március végén a pécsi pincérek indítottak bérmozgalmat és megújították 40%-os béremelési követelésüket. A szakegyletük egyeztető tárgyalásának elhúzódása miatt valamennyien sztrájkba léptek. Májusban igen erős szitrájkhullám söpört végig a városon. Szinte valamennyi szakma bérharcban állt. 1923. május 26-án a MÉMOSZ helyi csoportja bérmemorandumot nyújtott be, amelyben a különböző munkahelyeken 38-55%-os béremelést követelt. Különösen a segédmunkások bére maradt el az áraktól. A segéd- és napszámos munkások bérét 1922 legelején emelték, az áraktól a helyi csoport szerint 80%-os lemaradásban voltak és valósággal éheztek. Június 15-22, június 30.-július 15. között általános építőipari sztrájk robbant ki, a helyi csoport sztrájkőrséget szervezett. 1921 óta először valamennyi vidéki városban is leállt a munka, mire az állami rendőrkapitányság nyomozó osztályának jelentése alapján letartóztatták valamennyi szakszervezeti vezetőt.

201 Az általános sztrájkhoz csatlakoztak a rokon ipar munkásai, mindenekelőtt a téglagyáriak.

202 Júliusban az újra fellángoló építőmunkás sztrájkhoz csatlakozott a város valamennyi kis és középüzemének vasmunkássága is. Július 13-i bérmemorandumukban 45%-os béremelést követeltek, a munkaadók egymás közt szövetségre léptek és közös megegyezéssel valamennyi sztráj kólót kizárták.

203 A pécsi főműhely munkásai csatlakoztak a mozdonyvezetők országos sztrájkjához július 4-én. A munkabeszüntetés figyelmeztető sztrájk jellegét öltötte. Nemcsak bérmemorandumot, hanem munkaviszonyok rendezését, munkaidő csökkentését is követelték, továbbá éjszakai szolgálatért pótdíjat, illetve annak felemelését.

20

'' Augusztusban a pécsi állami dohánygyár munkásai indítottak bérmozgalmat,

205 majd több textil szakma nyújtott be bérkövetelést. Valamennyi memorandumot a pécsi pártszervezet készítette és alakította, Dick személyesen írta a legtöbb dokumentumot. Októberben ismét a szabó- és építőmunkások léptek sztrájkba, három hónapon át folyt kisebb-nagyobb megszakítással a sztrájkjuk, s végül 35%-os béremeléssel ért véget.

206 1922-1923. évi bérmozgalmakat a pécsi szakszervezeti tanács irányította. Dick György mint a pártszervezet és egyben a szakszervezet vezetője a polgármesterhez benyújtott levelében hangsúlyozta, hogy „ .. .a munkásság legtöbb szakmában 30-60%-os béremeléssel sem érhetné utol magát, mert az egyeztető tárgyalások után, törvénytelenül és szándékosan elhúzott bérmegadások már hatásukat vesztik. így az építőmunkások folyamatos mozgalma nem is állítható le, mert két tárgyalás után megadott 34 és 46%-os béremelésből összesen 30%-ot érvényesítettek . . ."

207 AZ A) RÉSZ JEGYZETEI 1 Erre vonatkozóan lásd Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt 1918-1921. Megj. a Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai Emlékkönyve. Pécs, 1960. Szikra Ny. 49-90. p. A megszállás alatti szakszervezeti mozgalom áttekintését lásd: Szita László: A szakszervezeti mozgalom fejlődése a szerb megszállás alatt Pécsett és Baranya megyében 1918-1921. A megszállás alatti gazdasági élet. válságával és a szakszervezetek küzdelmével foglalkozik egy kisebb dolgozat: Szita László: A gazdasági élet alakulása a szerb megszállás idején. Baranyai Művelődés, 1970. április. 157-164. p. 2 Uo. 3 Uo. 4 VDBPMT II. 1918-1929. 243-248. p. 5 VDBPMT II. 1918-1929. 258-259. p. 6 VDBPMT II. 1918-1929. 248-250, 262., 264-267, 270-272, 275-279. 7 A különböző megszállt területek kiürítését a Budapesten székelő Szövetségi Bizottság intézte. Meghatározta a kiürítés időpontját, sőt a megszállás módozatait is. Ezt már 1920 októberében ké-