Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

szített jegyzékben megküldte a Bel- és Hadügyminisztériumnak. Baranya. Irredenta Röpirat, 1920. október 15. (Hogyan történik Pécs kiürítése?) 8 OL. BM. lt. 71627/1921. sz. ein. körrendelet. 9 A .helyi és nemzetközi sajtóban több hír jelent meg, a budapesti kormánylapok felnagyítva adták tovább a pécsi munkásság készülő fegyveres ellenállásának hírét. Az Agramer Tagblatt 1921. szeptember 17-i számában a munkás-polgár karhatalmi század alakulásáról írt, amely harcra kész Horthy csapataival szemben. Ugyanígy a Novosti 1921. augusztus 17-i száma. A szomszédos országok munkássajtója hasonlóképpen a fegyveres ellenállás kilátásait latolgatta. A „Csehszlovákországi 'kommunista párt nyugatszlovenszkói központi közlönye" a Népszava (megj. Pozsony) 1921. augusztus 2027-i számaiban ,.Odalenn Baranyában", illetve „Baranya kiürítése" c. vezércikkeiben a fegyveres ellenállás készülődéséről írt. A „Munkásújság", a Csehszlovákiai Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt hivatalos lapja 1921. augusztus 21-i „Baranya" c. vezércikkében ugyancsak a készülő fegyveres ellenállásról számolt be. Hasonlóképpen az osztrák lapok is. Kevés realitás volt amögött. Alapot valószínű a pécsi Munkás hírei szolgáltattak. így 1921. augusztus 18-án a „Baranyai köztársaság küldöttei Pasics miniszterelnöknél" c. cikkében hivatkozott a miniszterelnöknek egy ígéretére, amelyben a felállítandó köztársasági zászlóaljakat ruhával és fegyverrel látnák el. Ugyanebben a számban már fegyveres alakulatok megalakulásáról tudósít. Ma már biztos adatok birtokában tudjuk, hogy mindez legfeljebb elképzelés volt, s agitatív célokból kapott sajtónyilvánosságot. Az egykorú közvéleményben erős hitelre talált. 10 Népszava (továbbiakban: N.) 1921. augusztus 19. („Két nappal elhalasztották a Baranyába való bevonulást.") Az SZDP Szerdahelyi Sándort, a Népszava belső munkatársát küldte le Kaposvárra, majd Pécsre, hogy részletesen tudósítson a baranyai eseményekről. Szerdahelyi e mellett Kozma Miklóssal épített ki kapcsolatokat, akinek támogatást nyújtott abban, hogy a pécsi szakszervezet élére annak két megbízható emberét, Koller Józsefet és Weiser Ferencet állítsa. 11 Pesti Hírlap (továbbiakban: Pesti H.) 1921. augusztus 19. N. 1921. augusztus 19. 12 A nyilatkozatot lásd uo. 13 JPM. HO. M/l.-1921. „A déli végeken vezénylő tábornok napiparancsa." Kaposvár, 1921. augusztus 20. Közli később az N. 1921. augusztus 23. („A magyar csapatok megszállták a szerbek által kiürített területeket.") N. 1921. augusztus 20. („Soós tábornok megnyugtatja a pécsi munkásságot.") 15 VDBPMT. II. 1919-1929. 237. p. - Pécsi Napló (továbbiakban: PN.) 1921. augusztus 21. (,,A magyar közigazgatás bevonulása a megyére és a város-házára.") 16 PN. 1921. augusztus 22. („Pécs szabad királyi város lakosságához!") 17 Dunántúl, (továbbiakban: D.) 1921. augusztus 22. („A közrend"). 18 N., 1921. augusztus 24. („A magyar közigazgatás munkája Pécsett.") 19 Pécs-Baranya 1919-1928. Pécs, 1929. Dunántúl Kiadó 124-125. p. 20 N., 1921. augusztus 24. („Amnesztia Baranyára.") 21 Szűts Emil: A pécsi munkásmozgalom helyzete az ellenforradalom hatalomrajutasakor. PTF. Tudományos Gyűjt. 1969. 21-25. p. A szerző világos okfejtéssel mutatta ki az ellenforradalom kiterjesztése után Baranya megyében is érvényesülő poÜtikai és ideológiai vonalat. 22 A jegyzőkönyv egykorú hiteles másolatát lásd JPM. HO. M/2. 1918-1921. Továbbá Kozma Miklós erre vonatkozó feljegyzéseit: OL. Kozma ir. 1. cs. adatgyűjtemény. 23 Weiser Ferenc 1918 előtt a famunkás helyi csoport tagja volt. 1919 augusztus végén Koller és a keresztény-szocialista Ruzsinszky Béla asztalossal a fővezérség siófoki szállásán járt, ahol Kozma Miklóssal és Eckhardt Tiborral tárgyalt azoknak a pécsi munkásoknak a sorsáról, akiket a szerb hatóság esetleg kiutasít a megszállt területről és áttesznek a demarkációs vonalon. Kozma ekkor nyerte meg „bizalmának és lekötelezte" Weisert és Koller Józsefet. Ettől kezdve kapcsolatban álltak egymással. 1919 szeptemberétől a pécsi szakszervezeti bizottság tagja, majd később titkára is. 1920ban belépett a Pécsi Szocialista Pártba. 1920 augusztusában agitációt fejtett 'ki a nemzeti tanács újjáválasztása érdekében. Erre az iparos szövetség vezetőségét is igyekezett megnyerni (JPM. HO. M/l. Weiser vezette küldöttség tevékenységéről szóló jkv.) 1920-ban beválasztják a pécsi nemzeti tanácsba. Tevékenységére nézve lásd: VDBPMT. II. 1918-1929. 88-91. p. Továbbá JPM. HO. M/l. 1918-1921. 24 OL. Kozma ir. 1. cs. Adatgyűjtemény. 1920-1922. 60. p. 80. p. Továbbá 1. cs. 1920-1924. v. („Munkáskérdés és munkásügyek a felszabadult baranyai területen 1921. októberében.") 26 A tárgyaláson a következők vettek részt és írták alá a megállapodásokat: Kozma Miklós az MTI vezetője, Lékay Géza százados, a kaposvári körletparancsnokság képviseletében, Pétermann János főhadnagy jegyzőkönyvvezető. A pécsi munkásság „képviseletében" Koller József és Weiser Ferenc szakszervezeti vezetők, Szabó II. János pécsbányatelepi lakatos. 27 OL. Kozma ir. 1. cs. Adatgyűjtemény. 2. sz. 1920-1924. V. 28 D., 1921. augusztus 28. („A munkások Soós tábornoknál és Kiszely főkormánybiztosnál.") 29 N., 1921. augusztus 27. („Baráti jobbot nyújtunk a közös munkára.")