Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

A pécsi pártvezetőség összefogva Peyerrel és támogatva az MSZDP vezetősége által, „A pécsi bányamunkásság végrehajtó bizottsága" nevében kiáltványt adott ki a keresztényszocialista és „nemzeti alapon" megindított agitáció és szervezkedés ellen. E dokumentumban a Dick vezette pécsi pártválasztmány Böröcz Istvánt tucatnyi váddal denunciálta, kommunista szervezkedésben való részvételére utalt, majd a keresztényszocialista szervezet munkájának támogatására hozott fel valótlan adatokat.

197 A helyi klerikális sajtó az egész bányamunkásmozgalom dezorganizálására valóságos hadjáratot indított. A klerikális lapok szerkesztői azonban a kommunista Böröcz Istvánt is egyik fő ellenségnek tartották, ezért sajátos módon „védelmükbe" vették, felismerve, hogy ezzel a baloldali munkásság körében gyanúsítások megindulását segítik elő, s így diszkreditálhatták a mozgalomban. A mecsekszabolcsi helyi csoport ellenzéki fellépéséből az országos szövetség éles támadása nyomán a szociáldemokrata mozgalomban keletkezett zavarból, a keresztényszocialista párt helyi vezetősége igyekezett a maga számára politikai eredményt szerezni, nem sok sikerrel. Ugyanekkor a Böröcz vezette ellenzéki csoport elleni harc kíméletlen eszközeit is mutatja a sajtókampány. Továbbá az is teljesen világossá válik előttünk, hogy a pécsi párttitkárság is mindenben Peyer oldalára állt, élesen elítélve és megnevezve a baloldali ellenzéket, kommunista mentalitással és kommunista szervezkedéssel nyíltan megvádolva, kiszolgáltatta a kormányzatnak.

198 A bányamunkásság elkeseredett belső politikai küzdelme mellett 1923-ban, a városban szinte permanens bérharcok, sztrájkok, ezt követően kizárások jelezték, hogy a példátlan gazdasági és pénzügyi válság ellen csak a sztrájk maradt végső fegyverül. V égrejbaj tóblzotteága. Pécsi bányamunkások végrehajtó bizottságának röplapja (1922)