Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

lenül a pécsi pártszervezet vezetőségére utalt: „...a pécsi elvtársainknak is meg kell végre érteni, hogy a bánya bérügyében mi tárgyalunk, mi tudjuk mit kell és hogyan lehet, nem fogunk tűrni semmiféle külön utat, amely veszélyeztetné elért eredményeinket. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy szerezzen megbízható ismereteket percentnyi pontossággal a bányák bérügyeiről és ezután foglalkozzon, vagy ne foglalkozzon itt az ügyekkel. Mindenekelőtt vegye tudomásul mindenki, hogy a bányászok bérügyét a kormány letette a kezembe és a kormánybiztossággal azután elbánunk valahogy...". Majd talán érezve, hogy túllőtt a célon, e kissé érthetetlen kirohanása után, mintegy megenyhülve barátságosabb hangnemben kijelentette: ,, . . . bizalmi elvtársakon is sok múlott, mert önök nem keresték a szorosabb kapcsolatot a pécsi vezető elvtársainkkal és az sem kisebb hiba, hogy a hozzám küldött szeptemberi felterjesztésüket nekik be sem mutatták .. ,".

185 November végén - feltételezhetően a sztrájk hatására - az igazgatóság a helyi bizalmi testületek által összeállított követelésekre, az októberi béremelést 50%-ra egészítette ki. A kulisszák mögött, Peyer pécsi akciójára, a kormány sugalmazására Gálocsy Árpád a Bányászati Kohászati Egyesület elnöke és a jobboldali bányamérnök-mozgalom egyik vezetője, bizalmas baráti levélben kereste meg a hidasi, mázaszászvári bányák igazgatóit, amelyben igyekezett aláásni az országos bányamunkás szakszervezet vezetésének tekintélyét, Peyer módszereit a bér- és sztrájkmozgalmak idején. E levél részletes ismerete azért jelentős a Pécs vidéki mozgalmak vizsgálatánál, mert a tárgyalt korszakunkon végig tapasztalhatjuk hatását a bányaigazgatóságok magatartásában, amikor a szövetséggel tárgyalóasztallhoz kényszerültek. Petrovits András hidasi bányaigazgatónak küldött levelében a következőket írta: Kedves Barátom! Ügy értesültem, -hogy a munkásaid a legközelebbi napokban bérköveteléssel fognak nálad fellépni, a budapesti szakszervezeti központjuk utasítására. Hogy ezeknek az embereknek hatalmi törekvéseit le tudjuk törni, arra van szükségünk, hogy a vállalatok a bérkérdésekben közvetlenül a saját munkásaikkal tárgyaljanak és zárják ki a tárgyalásból a budapesti szakszervezeti vezetőséget, miután ezek minden ilyen tárgyaláson való részvétüket arra használják ki, hogy a munkások előtt a nélkülözhetetlenségüket bizonyítsák. Ennek az elérésére egyrészt a munkaadónál, mint a munkaadó jó barátja lépnek fel és azon a címen veszik a munkaadót engedékenységre, hogy ők nem képesek másképp tekintélyt tartani a munkás előtt, csak akkor, ha a tárgyalásokból kifolyólag a munkások részére tényleges eredményeket tudnak felmutatni. Ha pedig ők a tekintélyüket elvesztik a munkások előtt, úgy a munkásvezetés az ő tőkebarát kezükből a szélsőséges, tőkeellenes bolsevikiek kezébe kerül, amikor aztán ők a következményekért nem vállalnak felelősséget. A munkások előtt pedig a legvadabban szidják a munkaadót, magukat úgy mutatják be, mint akik egyedül képesek a munkások részére azoktól valamit kicsikarni. A munkásokat tehát teljes erejükből való kitartásra és ellenállásra izgatják. így a munkaadók minden jóindulatát a magúik eredményének tüntetve fel, a munkásokat mindenre kész hívökül nyerik meg. Ennek a káros irányzatnak a letörésére itt Budapesten az egész országra kiterjedő egyöntetű eljárást dolgozunk ki. Ennek alapján kérlek légy olyan jó, ha a munkásaid a bérköveteléssel fognak fellépni, úgy vess számot magaddal, hogy a kívánságból mit teljesíthetsz és azt a saját munkásaidból választott képviseletnek hozd tudomására, hogy a budapesti szakszervezeti vezetőség kívánna veled tárgyalni, azt kereken utasítsd vissza. Ha ennek következtében a munkásokat sztrájkba ugratnák, a hatóság minden tekintetben melletted lesz. Nagyon leköteleznél, ha a közeljövőben bekövetkező eseményekről annak idején engem értesíteni szíves lennél. Budapest, 1922. október hó 28-án. Jó barátod Gálocsy Árpád s. k." Petrovits, Gálocsy levelének nagy jelentőséget tulajdonított és minden bizonnyal a főispán és az alispán tudomására hozta. Azok a járások főszolgabírái, akik területükön felügyelték a munkásmozgalmat, ennek a levélnek a szellemében utasították el, vagy akadályozták az országos szövetség kísérleteit a bérmozgalmak indítása