Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

győzelemre. Április-május 'hónapokban a szinte állandósult bérmozgalom mellett tizenegy sztrájkot szervezett és vezetett, amelyek közül az építőké, a téglagyáriaké és vasmunkásoké általános sztrájkká fejlődött. Mindezeknek a tényeknek felsorolása mutatja, hogy a helyi mozgalom vezetői a parlamenti választásokkal járó rendkívül nagy munka mellett nem hanyagolták el a szociáldemokrata mozgalom lényeges feladatait sem. Fontos ezt hangsúlyozni, mert az országos vezetés a választások idejére szinte felfüggesztette a szervezetek erősítését és a munkásság mindennapi követeléséért folytatott erőfeszítéseket. A választási küzdelmek befejezését követő hónapokban a helyi vezetés energiáját a szervezetek további megerősítésére fordította. A párt helyi lapja június 7-től cikksorozatban irányította erre a figyelmet, hangsúlyozva: „ . . . a szervező munka kell hogy felváltsa ismét a győzelemmel végződött választási küzdelmet. Fokozni kell a munkásintézmények kiépítését, ami csak a legnagyobb fokú agitáció útján érhető -el .. . a gyárakban, üzletekben, földeken nem csak a szakszervezeteket, hanem a szociáldemokrata pártszervezeteket is ki kell építeni".

146 Júniustól a gyakorlati párt- és szakszervezeti munkában ennek az elhatározásnak egyre sűrűbben látható a megvalósítása. A Mecsek vidéki bányamunkásság június 19-én Somogy községben tartott gyűlésén határozatban rögzítette „a szakszervezetek erősítésének, ahol nincs: újjáalakításának, a munkássajtó megerősítésének, a munkás fogyasztási szövetkezetek felállításának" szükségességét.

147 Telepenként munkás fogyasztási fiókok alakítására „előmunkálati bizottságokat" választottak. E bizottságokba Pécsbányatelepről, Szabolcs, Somogy, Vasas, Hosszúhetény bányatelepeiről a baloldali magatartásukról ismert munkásokat választották meg.

148 Június 20-án a vas- és fémmunkások helyi szakszervezeteinek taggyűlése új vezetőséget választott, amely a szervezet további fejlesztéséről, a helyi pártújság megerősítéséről hozott határozatot.

149 A pártválasztmány újra felvetette - a Vági István által már felvetett - önálló bányatelepi szociáldemokrata pártszervezetek megalakításának gondolatát. Június 29-re Hosszúhetény, Vasas és Somogy bányászait, munkásait hívták össze e célból.

150 Hosszúhetényben a pártalakító gyűlésen a bányászok mellett kisgazdák és földmunkások is megjelentek. A gyűlésen sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „a szociáldemokrata párt a kerületben nem állított képviselőt". Somogy és Vasas telepen ugyancsak eredményes gyűléseket szerveztek. Mindhárom telepen megalakították a szociáldemokrata pártszervezetet és 10 tagú vezetőségeket választottak. Július 19-én Mánfán is megalakult a bányamunkás szakszervezet helyi csoportja.

151 Július 10-én Meosekszabolcson szervezte meg a pécsi vezetőség a bányász pártszervezetet. A választási sikerek politikai hatásaként a nyilvános népgyűlésen jelentékeny számú kisgazda kisiparos jelent meg.

152 A mecsekszabolcsi párt volt a bányavidék legjelentősebb és legerősebb szociáldemokrata szervezete. Már ekkor felvetődött, hogy e központtal kerületi bányász pártszervezetet építsenek ki, ez nem valósult meg, a szakcsoportokat viszont a Bertrandt Antal vezette kerületi titkárság irányította. Júliusban jó előkészítés után több szakszervezeti helyi csoport és befizetőhely jött létre. 6-án a pécsi szobafestő és mázoló munkások a Munkás Otthonban rendezett gyűlésükön határozatot hoztak: a Magyarországi Festőmunkások Szövetségéhez történő csatlakozásukról és befizetőhely létesítéséről.^ A hatósági engedélyezés, noha nem új alakulatról volt szó (1905-1921 között már működött),