Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

egy évig késett.

154 A festőmunkások helyi kezdeményezésű szervezkedését az országos szövetség felkarolta és támogatásával 1922. augusztus 23-án sikerült a polgármesternél jóváhagyatni alapszabályait.

155 A helyi bőrmunkások között ugyanebben az időben indult meg a szervezetet építő munka. A bőrmunkás szakszervezet helyi csoportját ugyanis július 26-án tartott gyűlésén elhangzott politikai nyilatkozatok miatt, a rendőrség jelentése kapcsán, a polgármester betiltotta, s a gyűlés szónoka ellen az ügyészség eljárást indított.

156 Súlyosan érintette ez a szakszervezeti bizottságot, mert hosszú idő után ekkor sikerült beszervezni a pécsi bőrgyár 200 munkását. A betiltást megelőző hetekben tömegesen léptek be a helyi csoportba.

157 Megoldásnak ez után a helyi szabad szervezeti forma kínálkozott. A bőrgyári munkásság 12 tagú „szervező bizottságot" választott, ez azután összefogta és irányította a bérmozgalmat, amely augusztus végén 30%-os béremeléshez vezetett.

158 Július-augusztus a vasúti munkások szervezkedésének kezdete. A megszállás után, 1921. szeptember 26-án a rendőrség a pécsi vasutasok szociáldemokrata szervezetét betiltotta. Az Indóház úti (ma Szabadság út) és Deák utcai (ma Jókai Mór u.) helyiségeket bezárta és vagyonukat konfiskálta.

159 Valószínű, hogy betiltás után a „szabad szervezeti" formát választotta a munkásság. Erre következtethetünk a MÁV Központi Igazgatóságának az üzletvezetőséghez küldött körleveléből, amelyben figyelmezteti őket, hogy a „ .. . betiltott helyi csoport után az ún. szabad szervezetbe tömörítést minden eszközzel akadályozzák meg. . ."

160 A pécsi vasúti munkásság első megmozdulása július 28-án volt. A pécsi szakszervezeti bizottság a főműhely és a pályafenntartás területén dolgozókat nyilvános munkásgyűlésen tájékoztatta az 1922. június 14-én az igazgatósághoz benyújtott memorandumra adott válaszokról. A munkásság részleges eredményeket ért el, de a politikai jellegű követelései eredménytelenek maradtak. „ .. . A vasúti munkások szervezkedését az igazgatóság diktatórikusán megakadályozza . ..", panaszkodott a Munkás.

161 Lukács, az országos szövetség küldötte, beérte néhány általános szólam hangoztatásával, a szervezkedésre irányuló helyi erőfeszítést semmibe véve, a gyűlés után elutazott. Hosszú ideig nem is került sor a helyi szakcsoport megszervezésére. Két évtizeden át eredményesen szervezte Pécs és környéke földmunkásait az 1900-ban alakult helyi csoport. A szerb megszállás előtt megerősödött szakszervezet Baranya megyén túl szinte az egész DK-Dunántúl földmunkás mozgalmát befolyásolta. 1922 júliusában Dick irányításával újabb csoportok létrehozásán fáradozott a szakszervezeti bizottság. A rendőrkapitány augusztus 6-án a főispánhoz küldött jelentésében Dick tevékenységét jellemezve a következőket írta: „...kerületben a nincstelen földmunkásoknak a szociáldemokrata pártba való beszervezését Dick György szociáldemokrata párttitkár végzi. Nevezett egymás után kísérli meg e célból vidéken a földmunkás gyűlések tartását. . .",

162 a szervezkedést Tolna és Baranya megyére terjesztette ki. Nem helyi kezdeményezés ez, mert a németajkú földmunkásság között az országos vezetőség is ekkor indított erőteljesebb akciót. A július 9-én Bonyhádon tartott kerületi értekezleten Baranya és Tolna megyei németajkú szociáldemokrata földmunkások és kisgazdák között alakuló pártszervezetet szorgalmazták.

163 Siklóson, Vajszlón, Szigetváron, Tolnán, Szekszárdon alakult meg önálló földmunkás helyi csoport.

164 Az üszögi földmunkás.csoport alakuló gyűlésén Dick hangsúlyozta, hogy „olyan szervezet létrehozására van szükség, amely a gazda-