Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

20. Nagyszabású népgyűlést tartottak a szociáldemokraták a ,,Pipagyújtó-csárdá"-ban. 4000 munkás hallgatta végig az általános választójogról, a szervezkedés, szabadság eltiprásáról beszélő helyi szónokokat. Május 1. 6000 munkás, 3000 bányász és 1500 vidékről beérkezett földműves hatalmas demonstratív felvonulással követelte a választójogot. 10. A pécsbányatelepi „Fetter"-féle vendéglőben felavatták a „Pécsi Munkásképző Egylet" második fiókkönyvtárát. 16. A polgármester engedélyezte a Népszava utcai árusítását. 24. Népgyűlés volt a Tornacsarnokban a „kormány és a választói jog" kérdéséről. Szeptember 20. Nagy népgyűlést tartottak a szociáldemokraták a „Hétfejedelem" szállodában, ahol a szervezkedés szabadságát, az általános választójogot követelték a szónokok. 27. A „Munkáskaszinóban" üléseztek Baranyaben tüntető felvonulás volt az általános, titkos, községenkénti választójog mielőbbi törvénybe iktatásáért. November 29. A „Munkás" éleshangú cikkben ítélte el az imperialista háborút. December 13. A „Munkás" „szociáldemokrata politikai hetilap"-ként jelent meg. 27. A „Munkáskaszinóban" ülésezett BaranyaTolna-Somogy megyék párt- és szakszervezeti küldöttei. Határozatot hoztak a politikai és gazdasági harc egybehangolásáról. 1909 Január 10. Tiltakozó gyűlést tartottak a vas- és fémmunkások országos szövetségük felfüggesztése ellen. 31. A 700 munkás előtt tartott pártvezetőségi beszámoló az új adótörvény ellen hozott tiltakozó határozatot, amelyet a városi törvényhatósági bizottságnak is megküldték. Február 6. A Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére a fővárosban jelent meg a „Bányamunkás-Bergarbeiter", mint a bányamunkásság központi lapja. 28. A szabómunkások szakegylete kérte az új kollektív szerződés elfogadtatását a munkaadókkal a rendőrfőkapitánytól. Március 2. A szabómesterek „védelmi szerződést" kötöttek munkásaik ellen, elvetve azok memorandumát. Május 1. A város munkássága a pécsbányatelepi bányászokkal karöltve tüntető felvonulással emlékezett meg erről a napról. December 26. A szociáldemokrata pártszervezet kerületi értekezletet tartott. Február 27. Munkásgyűlésen a kormány katonapolitikáját támadta a szónok. Március 2. Pártvezetőségi ülés határozatot hozott, mely szerint az örökös s unalomba fulladt népgyűlések helyett változtassák meg a párt harci módszereit és menjenek ki az utcára. Május 1. 3-3500 főnyi munkástömeg felvonulással, nagygyűléssel ünnepelt, az általános választójogot éltetve. 11. A szociáldemokrata pártszervezet vezetősége kérvénnyel fordult a polgármesterhez, hogy „Ostor" néven szociáldemokrata élclapot adhasson ki. 29. A nyomdászok vezetői bejelentették csatlakozásukat az országos nyomdászsztrájkhoz. November 23. Megalakult a „Gutenberg Dalkör" a „Petőfi" vendéglőben. 1911 Április 30. A katonai állomásparancsnok értesítette a rendőrfőkapitányt, hogy május elsejére katonai karhatalmat helyezett készenlétbe. Az iskolák államosításáért és az egyházi iskolák állami támogatásának megszüntetéséért rendezett nagygyűlést a Tornacsarnokban a szociáldemokrata pártszervezet. Május 20. A szociáldemokrata párt és a Justhpárt közös választójogi gyűlést tartott. Július 23. Tiltakozó nagygyűlés volt a Tornacsarnokban a katonai reform és az adóterhek emelése ellen. Szeptember 13. A Majláth téren a szociáldemokrata pártszervezet szervezésében munkásgyűlés zajlott le, ahol a katonai javaslatok ellen tüntettek, követelve az általános, titkos választójogot. 18. A városi törvényhatósági közgyűlésen Hajdú Gyula a véderőtörvény levételét javasolta a képviselőház napirendjéről. Evvel a szociáldemokraták először mondtak véleményt politikai kérdésben a városi tanácsban. November 8. 4000 fő részvételével tiltakozó gyűlés zajlott le a Tornacsarnoknál a kormány agrárpolitikája ellen. 12. A Tornacsarnok melletti téren a kormány Balkán-politikája ellen tiltakoztak a város munkásai. 14. A városi törvényhatósági bizottság ülésén Szabó József élesen bírálta a város vezetőit, mivel az a város csatornázási tervéből teljesen kihagyta a a külvárosi kispolgár- és munkáslakta területeket.