Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

1912 1914 Február 16. Két és fél ezer résztvevővel népgyűlés a véderő törvényjavaslat ellen. A gyűlés után tüntető menet a városban a kormány háborús politikája ellen. Március 4. Tüntetéssel és munkabeszüntetéssel támogatta a munkásság a parlamentben az általános, titkos választójogot obstruáló Justhpártot. 23. A szociáldemokrata párt központi vezetőségének felhívására sztrájkba léptek a munkások, tiltakozásul Tisza Istvánnak a parlament elnökévé történt kinevezése ellen. Június 3. A pártvezetőségi ülésen Hajdú Gyula bírálta az országos vezetőséget, amiért a május 23-i fővárosi tüntetés támogatására nem engedte megszervezni a vidéki munkásságot. 16. Mohácson a 48-as párt és a szociáldemokraták közös gyűlést tartottak, ahol a kormányt támadták. Szeptember 24. Bányász és munkás hallgatók jelenlétében megtartott tornacsarnoki népgyűlés az általános választójog kérdéséről. 700 nő részvételével gyűlés zajlott le a Tornacsarnokban, a szervezkedésről és a pártmunkába való bekapcsolódásról. Október 6. 400 kereskedelmi alkalmazott gyűlésen követelte a vasárnapi teljes munkaszünet bevezetését. 30. Tiltakozó nagygyűlést rendezett a szociáldemokrata pártszervezet a katonai terhek, a háborús készülődések ellen, követelve a Monarchia semlegességét a Balkán-háborúban. 1913 Január 12. A vidéki pártszervezetek képviselői jelenlétében általános népgyűlés volt a Tornacsarnokban a kormány választójogi javaslata ellen. A tömegsztrájkot éltették a jelenlévők. 26. A függetlenségi és 48-as párt gyűlésén nagyszámú munkás hallgató vett részt, ahol a kormány választójogi törvénytervezetét ítélték el. A függetlenségi szónokok a munkásokkal való összefogást hangoztatták. Március 9. A pártvezetőség 2000 főnyi munkástömeg előtt igyekezett megmagyarázni a március 4-én elmaradt politikai sztrájk okát. Szeptember 7. A „Három Csillag" vendéglőben kerületi földmunkás értekezlet zajlott le. Október 20. A Szociáldemokrata Párt XX. országos kongresszusán Hajdú Gyula bírálta a központi vezetőséget a március 4-én elmaradt politikai tömegsztrájk miatt. Április 10. A „Schlegl"-féle vendéglőben a „Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége Pécsi Kerületi Titkársága" illegálisan létrehozta a „műkedvelő alosztályát. Május 1. Nagy ünnepséget rendezett a munkásság a Winkler-féle moziban. Emlékbeszéd és élőképek emlékeztek meg ennek a napnak a jelentőségéről. 5. Sztrájk tört ki az András- és Schroll-aknáknál. Oka a rossz bérviszonyok és a nem kielégítő munkakörülmények. 6. A György-akna bányászai is sztrájkba léptek. 9. Kitört a sztrájk a Ferenc József-aknánál is. 10. Mecsekszabolcson bányászgyűlés mondta ki az általános sztrájkot. Június 22. A május 6-án kitört általános bányászsztrájk befejezésérc törekvő fővárosi küldötteket felháborodva szavazta le a jelenlevő 2600 bányász. 28. Megalakult a „Magyarországi Ácsmunkások Országos Szövetsége Pécsi Csoportja". Július 1. Egyezséggel ért véget a Pécs-környéki bányászsztrájk. 26. A „Munkás" éles hangú cikkben tiltakozott az agresszió, a háború ellen, Szerbia megtámadása miatt. Szeptember 6. Háborúellenes cikk jelent meg a ,,Munkás"-ban, mely szerint a háború veszélyezteti a kultúrát és a munkásság szabadságjogait. 1915 Március 5. A „Munkás" című lapra is kiterjesztik a kivételes sajtórendőri ellenőrzést. Május 2. A „Winkler"-féle moziban ünnepi öszszejövetellel emlékeztek meg május elsejéről. 1916 Március 25. A „Munkás" felhívást tett közzé, melyben március 26-ra „Nők Napjá"-t hirdetett, a nők jogaiért folytatott nemzetközi harc jegyében. A „Nők Napja" megtartását a rendőrség nem engedélyezte. Május 1. Házi ünnepség keretében, a Munkásotthonban, este emlékeztek meg május elsejéről a munkások. 1911 Március 24. A „Munkás" üdvözlő cikkben kommentálja az oroszországi demokratikus polgári forradalmat. 25. A Munkásotthonban „Nők Napjá"-t tartottak, ahol antimilitarista tüntetésre került sor.