Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

December 1. A szocialista munkásság hazafiasságát demonstráló munkásgyűlést tartottak a szociáldemokraták. 4. A Pécsi Napló hírt adott a helyi szociáldemokrata párt lapalapítási tervéről, a Népbarátról, illetve a Volksfrcundról. 1896 Január 5. Munkásgyűlésen számoltak be a küldöttek a fővárosban lezajlott radikális szociáldemokrata pártgyűlésről. A gyűlés szolidaritásáról biztosította a párt radikális irányzatát. Február 2. A Tornacsarnokban tartott népgyűlés határozatot hozott a Népbarát és a Volksfreund c. munkássajtó létrehozásáról. Április 6. Munkásgyűlésen utasították el a millenniumi ünnepélyeket a munkások, mert ezek az ünnepek mellőzik a munkásosztályt. Megemlékeztek Frankel Leóról. 26. Megjelent az első szociáldemokrata helyi lap, a „Népbarát" és német nyelvű párja, a „Volksfreund" első száma. Június 15. Megalakult a Kádársegédek Szakegylete. Szeptember 7. Népgyűlés az általános választójogról, melyen a párt országos vezetőségi tagja tartott előadást. /897 Március 30. A Tornacsarnokban a szociáldemokrata szervezet tiltakozó nagygyűlést tartott a sajtószabadságért. Április 25. Tiltakozó munkásgyűlés a belügyminiszter május elsejének megünneplését betiltó rendelete ellen. Május 16. A párt helyi szervezete a Tornacsarnokban népgyűlést tartott, ahol a polgári pártok viszonyát vizsgálták a szociáldemokrata párthoz. Augusztus 16. A rendőrfőkapitány elutasította a pártvezetőség kérvényét a „Népbarát" újbóli megindításáért. Szeptember 3. Az „Építőmunkások szakegyletében" az „Általános választójogról külföldön és annak kivívása Magyarországon" címmel felolvasást tartottak. Erről a pártszervezet felhívást is bocsátott ki. 8. A császárlátogatás idejére a polgármester titokban a városba vezényelt karhatalmat kért a munkásság esetleges megmozdulásai ellen. Október 3. A szociáldemokraták kezdeményezésére 10-15 000-cn tüntettek az általános választójog mellett. A tüntetést követő gyűlés határozatban csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választójogi mozgalmához. 23. A Hattyú-teremben gyűlést tartott a polgárság, követelve az általános, titkos választójogot, a gyártörvények megfelelő módosítását. December 26. Munkásgyűlést tartottak az úgynevezett „rabszolgatörvény" ellen. A rendőrség képviselője a szónokoktól sorba megvonta a szólás jogát. 1898 Január 10. A Tornacsarnokban négyszáz főnyi tömeg előtt Bokányi Dezső a parlament előtt fekvő munkástörvényt bírálta. A gyűlés határozatot hozott a parasztság körében megindítandó intenzívebb szervező munkáról. 16. Hercegmárok és Darázs szocialistái közös gyűlést tartottak, amit a csendőrség fel akart oszlatni. A tömeg fenyegető fellépésére a csendőrök meghátráltak. Február 10. A téglaipari munkások illegális gyűlést tartottak, amelyen a rendőrség rajtaütött és a vezetőket letartóztatta. Március 15. A Nagy Vigadóban rendezte meg a szociáldemokrata pártszervezet a nemzeti ünnepséget, egybekötve általános munkásgyűléssel. A szónokot, aki a parlamenti választásról beszélt, a rendőrség elhallgattatta. 19. Lezajlott az első szocialista sajtóper. A vádlott Schmira Károly párttitkár volt, akit egy politikai tartalmú röpirat miatt vontak felelősségre. Április 17. A pártszervezet vezetői „Magyarország múltja és jelene" címmel tartottak munkásgyűlést, ahol elítélték a kormány munkásellencs politikáját. 24. Az építőmunkások évi közgyűlésén a munkások elkergették a rendőrségi megfigyelőt, mert az bántalmazta a „Munkás"-ra előfizetőket gyűjtő gyereket. Május 1. A szociáldemokraták székházukban ünnepséget rendeztek. A rendőrség betört az épületbe és a nem egyleti tagokat erőszakkal kivitte. 15.4000 munkás részvételével tartott népgyűlésen az általános választójogot követelték a jelenlévők. 29. Megindult a „Munkás" című pártlap. Június 18. Az ügyészség lefoglalta a Munkás 4. számát, mert a „Gyilkolás sportból" c. cikke politikai téren mozgott. 26. A Gyár utcai munkásotthonban tartott népgyűlést a rendőrség brutálisan szétverte. 15 munkást letartóztattak, a sebesültek száma 30-nál több volt, köztük nők, gyerekek. Július 16. Sztrájkba léptek a szászvári és mázai bányászok. 17. A Tornacsarnokban tartott munkásgyűlés határozatot hozott a szociáldemokrata párt helyi szervezetének megalakításáról, pártház létesítésétől.