Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

Augusztus 28. 2000 bányász és munkás vett részt az általános munkásgyűlésen, ahol a vezetőség a munkásosztály helyzetéről és a sajtószabadságról tartott előadást. Szeptember 18. A sajtóbizottság lefoglalta a „Munkás" 700 példányát a „Gyászolók" című vezércikk miatt. December 11. A „Pécsi Munkásképző Egylet" a létesítendő múzeum alapja javára felolvasással egybekötött színielőadást rendezett. 1899 Március 5. A politikai jogfosztottság elleni tiltakozó nagygyűlés a Tornacsarnokban. Július 2. A szervezett munkások gyűlése Munkás Fogyasztási Szövetkezet megalakítását határozta cl. Október 31. A belügyminiszter újból engedélyezte az 1898-ban betiltott építőmunkás szakegylet működését. November 5. Alakuló ülésüket tartották a „Baranyaszabolcs és környéke bánya- és kohómunkások szakegylete" tagjai. 1900 Január 6. A nyomdákból elbocsátották a betűszedőket, mivel bér- és tanoncügyi követeléseik voltak. Helyükbe sztrájktörőket fogadtak fel. 7. „A szocializmus és a kormány" címmel tartott a pártvezetőség 400 munkás részvételével gyűlést. Február 12. Munkásgyűlés zajlott le, ahol a szakegyletek összefogását hangsúlyozták a kartellekkel szemben. Március 15. Csendes tüntetéssel, este fáklyás felvonulással tettek hitet a munkások a sajtószabadság, az egyesülési szabadság mellett. Április 25. 700 fő munkanélküli részére tartott gyűlést a pártvezetőség, elítélve a kormány gazdaságpolitikáját. Május 1. Gyűlésekkel, felvonulással ünnepelt 6000 munkás. 7. A belügyminiszter jóváhagyta a „BaranyaSzabolcs és környéke bánya- és kohómunkások szakegyletének" alapszabályát. Június 2. A bükkösdi erdőben 400 vasúti munkás részére tartott műsoros összejövetelt a pártvezetőség. 4. Zászlóavató ünnepséget tartott az építőmunkások szakegylete. 8. Megalakult az építőmunkások dalárdája. 10. 700 munkás részvételével politikai gyűlés volt, ahol követelték az általános, titkos választójogot. Július 17. A szociáldemokrata pártszervezet népgyűlést tartott, ahol a földművelők helyzetéről és az általános választójogról volt szó. Augusztus 12. A rendőrség elutasította a pártvezetőség kérését Wilhelm Liebknecht gyászünnepély rendezésére. 19. A szociáldemokrata pártszervezet gyászünnepélye Wilhelm Liebknecht emlékére. Szeptember 8. A Gyár utcai székházban 2000 munkás nagygyűlésén a párt bírálta a város vezetését, valamint a rendőrség munkásellenes intézkedéseit. 30. Népgyűlésen a jogegyenlőség kérdéséről és a szervezkedés szükségességéről volt szó. 1901 Március 3. A szociáldemokrata földművelők és kisgazdák megyei értekezlete, amely a mezőgazdasági munkások bér- és munkaviszonyainak javítását, a demokratikus szabadságjogok biztosítását követelte. 15. A rendőrség szétoszlatta a munkásság engedély nélküli tüntető sétáját. 16. Esti tüntető séta a sajtószabadság megünneplésére. Május 19. Megalakult a „Pécsi Földmívelő Munkás Egylet". Szeptember 8. Szociáldemokrata népgyűlés községi ügyek és a munkások helyzete, valamint képviselőválasztások Magyarországon című programmal. 22. A szociáldemokrata párt országgyűlési képviselőjelöltje, Kiss Károly 1600 munkás előtt választási beszédet mondott. December 1. A pártszékházban megalakult a vas- és fémmunkások szakszervezete a betiltott vasmunkás szakegylet helyett. 8. Az építőmunkások, kádársegédek, bőr-, vases fémmunkások szakegylete, valamint a földművelő munkások szakszervezete együttes ülésén Szabó Józsefet választotta meg az országos szociáldemokrata kongresszusra küldöttnek. 26. Szociáldemokrata népgyűlés az általános választójog követelése tárgyában. 1902 Február 8. Szociáldemokrata népgyűlés határozatot hozott, hogy az elemi oktatást tisztítsák meg a munkásosztály elleni lázítóktól, szüntessék meg a szentképekkel való üzérkedést az iskolákban. 9. A „Munkás" elítélte az újjászervezett Szociáldemokrata Pártot és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt mellett foglalt állást. Április 20. Bodolyán szociáldemokrata népgyűlés volt, Magyarország politikai és gazdasági helyzete tárgykörrel. A szónok az egyletek alakításának fontosságát hangsúlyozta és szervezkedésre szólította fel a hallgatóságot.