Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

volt. A bányavidéken is alakulóban voltak az önálló pártszervezetek, jól működő szakszervezeti csoportok segítettek a választási feladatok megoldásában. A Munkás terjedelmének jelentékeny részét a választással kapcsolatos kérdéseknek szentelte. Az országos vezetőség és az ellenzék között a választásokra vonatkozó tárgyalások, a konkrét jelölések megejtésére hivatott országos pártválasztmány összehívását erősen késleltették. Erre csak április 25-én került sor.

115 A pécsi szervezetek sem vártak tétlenül. A Munkás április 2-i vezércikke beszámolt arról, hogy a munkások tömegével keresték fel a választási bizottságot a választási hozzájárulási díj lefizetése ügyében. Megalakult a választási bizottság mellett működő 70 tagú „választási csoport". A főleg fiatal munkásokból álló testület a választási agitációban tevékenykedett. Április 22-én a központi vezetőség Dick Györgyöt helyezte a pécsi pártvezetőség élére, aki mint egykori szekszárdi politikai biztos, direktóriumi vezető, két és fél évig börtönben sínylődött kommunista múltjáért.

116 Ezt megelőző napon értesítette a pártvezetőséget, hogy a szociáldemokrata párt jelöltet állít a pécsi II. választói kerületben,

117 majd 27-én nyilvánosságra került Esztergályos János, a szociáldemokrata jelölt neve is.

118 A választási küzdelem így most már konkrét formát ölthetett. A parlamenti választási agitációval egyidőben, annak mintegy előjátékaként zajlott le a Mecsek vidéki bányák telepein az ún. „munkásképviselők" választása.

119 Az újjászervezett szociáldemokrata bányász szakszervezetek legjelentékenyebb politikai győzelme volt a „munkásképviselők" március vége-április 26. között lezajlott választása. A 4800 szociáldemokrata szavazattal szemben a keresztényszocialista szervezet jelöltjei csupán 59 szavazatot kaptak. Ez azt jelentette, hogy ezután bérkérdésben a szénkormánybiztossággal történő hivatalos tárgyalásokon a Mecsek vidéki bányamunkásságot a pécsi szociáldemokrata szakszervezeti helyi csoportok vezetősége, illetve bizalmiai képviselik, valamint a MBKOSZ által delegált személy.

120 A fontos gazdasági és politikai hatású siker lökést adott a helyi választási harchoz, de jelezte azt is, hogy mi várható a pécsi második kerületi választásokon.

121 A bányamunkásság sikerei után a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság a parlamenti választási küzdelemre fordította figyelmét. Ugyanekkor nem feledkezett meg a gazdasági harcról és a szervezetek további építéséről sem, noha ezt a szociáldemokrata párt a választási kampány idején általában elhanyagolta.

122 Ezzel szemben Pécsett a választási kampány alatt márciusban indított bérmozgalmat a vasúti főműhely, a szabolcsi bányamunkásság, a malommunkások, a pécsbányatelepi helyi csoport, építőmunkások helyi csoportja, a villamosvasút munkásai, a sörgyári munkások, a szabó helyi csoport, a téglagyári munkások, a bőrmunkások helyt csoportja, a pécsi általános bőrmunkás helyi csoport, a vasmunkás helyi csoport három ízben. Áprilisban a MÉMOSZ kőműves helyi csoportja sztrájkot szervezett gazdasági és politikai követelésekért. A sörgyári munkásság, a cipész helyi csoport a különböző gazdasági követelésekért ugyancsak sztrájkba vitte tagjait. A téglagyári munkások áprilisban valamennyi üzemben sztrájkba léptek. A bérmozgalmak mellett májusban is több sztrájk tört ki. Legjelentékenyebb a vasmunkás helyi csoport által szervezett sztrájk, amely május végén, a pécsi választási kampány legintenzívebb szakaszán, általános vas- és fémmunkás sztrájkká fejlődött.

123 Ugyanebben az időben tovább folyt a szakszervezeti helyi csoport újjáalakítása is.