Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

Dick György A választási mozgalom tömegmozgalommá nőtt, a választási gyűlések tömeggyűlésekké váltak és a politikai rendszer elleni demonstrációnak számítottak. Az 1921 augusztus óta hozott rendkívüli intézkedésekkel és a munkásmozgalmat korlátozó helyi hatósági rendeletekkel felépített falon a választási mozgalom széles rést ütött. Ezen át most viszonylag szabadon mutatkozhatott meg a munkásság és a szociáldemokrata pártot támogató kispolgárság vágya egy demokratikus élet iránt. Sorra jelentek meg a párt választási plakátjai, röplapjai. Április végén, majd május egészében hetente 3-4 választási gyűlés zajlott le. Amikor május 22-én a kormányzat gyűléstilalmat rendelt el, a munkásság a szakszervezeti helyi csoportok taggyűlésének fórumait használta ki illegálisan a választási propagandára. A helyi rendőrkapitányság 30-án ezek megtartását is végleg betiltotta.

124 Ez is bizonyítja, milyen rendkívül fontos szerepet töltöttek be a helyi csoportok a politikai küzdelemben. Április 28-án tette közzé a „Pécsi Szociáldemokrata Párt választási végrehajtó bizottsága" választási felhívását, amelyben az országot „a munka és demokrácia hazájává kívánja átalakítani", hogy így „bekapcsolódhasson a demokratikus államok vérkeringésébe". (A nyugati polgári demokráciákról van szó - Sz. L.) „ . . . Harcot üzen . . . mindazoknak, akik eddig csak terhekkel sújtották az ország