Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

államrendőrség politikai osztályával - mert tudósításai gyakran szószerint megegyeznek az ismert bizalmas nyomozati jelentésekkel. Március 19-i számában denunciáns cikket jelentetett meg a magyarországi kommunista szervezkedést támadva, a pécsi párt- és szakszervezeti vezetőségről a következőket írta: . . . Aki a munkássággal érintkezik, napról napra tapasztalja, hogy a szociáldemokrata berkekben oly dolgokat suttognak, amelyek csak a kommunizmusnak állnak érdekében. Azt terjesztik a munkások között, hogy tavaszra forradalom lesz. A szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők. . . különösen nagy súlyt helyeznek a bányászság megszervezésére, mint amely a DGHT példátlan szűkkehlűsége miatt méltán elégedetlenkedik és így alkalmas talaja a szélsőséges izgatásoknak . . ,"

96 Beszámolt továbbá a cikk arról az egyébként valós tényről, hogy a KMP bécsi vezetősége kapcsolatot épített ki Pécsre, továbbá arról, hogy a „Pécsre érkezett tehervonaton kommunista röpiratokat csempésztek a bányamunkások részére . . ."

97 Mindezt kapcsolatba hozták a pécsi szociáldemokrata szakszervezetekkel és a pártvezetőséggel - ami egyébként nem felelt meg a valóságnak. Vági István életrajzírója félreérthetetlenül utal arra, hogy kapcsolata a bécsi Világosság csoporttal és a KMP Bécsben élő vezetőivel csak később jött létre.

98 1922. március 22-én kelt és 25-én nyilvánosságra hozott rendőrségi végzés Vágit Pécsről és Baranya megyéből azonnali hatállyal kiutasította.

99 A kiutasító végzés indoklása alátámasztja azt a véleményünket, hogy Vági személyén túl elsősorban a fellendülő pécsi szociáldemokrata mozgalomra kívántak csapást mérni. A nyomába szegődött detektívek információja alapján készült végzés szerint pécsi tevékenysége alatt: ,,. .. a munkásosztály hangulata határozottan balra terelődött... A szociáldemokrata szakszervezetek erőteljesebb kiépítését arra használta fel, hogy a gyűlésre összehívott munkásságot hozzájuk intézett beszédeivel szélsőséges irányba terelje. Izgatás határáig menő felszólalásai telítve voltak. .. burkolt és néha nyílt, s a fennálló társadalmi berendezkedés ellen irányuló kijelentésekkel..."

100 A jelentés máshelyütt a Munkás újság megváltozott radikális hangjáért is Vágit tette felelőssé.

101 A rendőrséget e kiutasító végzés gyors meghozatalára felsőbb kormányszervek bátorították, Peyer Károly egy hét múlva elmondott beszédében célzást tett erre. Fontos szerepet játszott a kiutasításban az általánosan fellendülő mozgalom és Vági István harcos magatartásán túl az, hogy a bányavidéken előkészített és a megvalósuláshoz közeli, fontos esemény történt. A februárban megkezdett pártszervező munka, amelyre a szakszervezetek helyi csoportjaiban nyílott lehetőség, a március 25-re hirdetett és előkészített gyűlésen a megvalósulással biztatott. A pécsi párttitkárság március 21-én, Vági javaslatára, Mecsekszabolcson önálló központi szociáldemokrata pártszervezet megalakítására készült, ezt március 25-re hirdetett általános bányamunkás gyűlésen kívánta hivatalosarrbejelenteni.

102 A parlamenti választásokra készülő kormányzat előtt nyilvánvaló volt, hogy a Mecsek vidéki bányászságot összefogó pártszervezet milyen nagy erőt képviselhet. A Dunántúl, a helyi klerikális kormánylap - a rendőrségtől nyert értesülése alapján - minden újságnál korábban, március 25-én tudósított a kitiltó végzésről: „Vági olyan káros tevékenységet fejtett ki a bányavidéken, amelynek folyamányaképpen a széntermelés csökkent, a Munkás lap hangja határozottan agresszív irányt mutat, a bányászokat amerikázásra igyekezett rávenni. . ."

103 A Munkás március 28-i számában tiltakozott Vági kiutasítása ellen és visszautasította a párttitkár ellen emelt