Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

az iparügyi miniszter rendeletét, amelyben május i-re kötelező munkateljesítményt írt elő. A munkások már ekkor kifejezték elégedetlenségüket. Ilyen tömeges méretű, majdnem általános munkabeszüntetésre évek óta nem volt példa. Korábban is akadtak olyanok, akik a hatósági rendelkezésektől függetlenül megünnepelték május i-et, ennek megismétlődésével számolni lehetett.

8

' A rendőrség nyomozószervei az okok vizsgálatánál nem tudtak konkrét eredményhez jutni. A szociáldemokrata párt részéről a bányamunkásság nagyobb mérvű beszervezésére irányuló törekvésben vélik felismerni az egyik tényezőt. Különösen azért, mert a szervezők körében a szociáldemokraták „legszélsőségesebb tagjai" találhatók meg. Érdemes idézni a jelentést tevő tiszt véleményéből: „Ezen megállapításomat nem zárja ki azon körülmény, hogy a szociáldemokrata párt pécsi vezetősége határozatilag kimondotta, hogy ez évben a május hó elsejét munkabeszüntetéssel megünnepelni nem kívánja, mert előttünk ismert dolog, hogy a szociáldemokrata párt szokott ilyen kifelé címzett határozatokat hozni, ezzel szemben annak ellenkezőjéért földalatti propagandát folytat." A másik okot, a moszkvai rádió magyar adásaiban elhangzott felhívásokban látják, amelyekben felszólította a munkásságot május i. megünneplésére. A munkahelyükön meg nem jelent munkások túlnyomó többsége május elsején otthon tartózkoAz országos Volksbund-központ jelentése a birodalmi külügyi hivatalhoz a „Hitler-sír" ügyében