Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

dumot tárgyalta, Vági Somogybányatelepen a pécsi pártszervezet nevében önálló pártszervezet létrehozásán fáradozott. A szervező munkát 28-án Somogyon, március elején Vasason, március 5-én Mecsekszabolcson meg is kezdte 3-3 tagú szervező bizottság kijelölésével.

90 Ugyanezeken a gyűléseken a bányamunkás szakszervezetek megerősítésének szükségességét hangsúlyozta. Felvetette továbbá egy önálló központi bányamunkás szakszervezet létrehozását. Március 14-én a pécsi földmunkások szakszervezete, 15-én a pécsi famunkás helyi csoport, a „gazdasági kérdések" címmel összehívott taggyűlésen Vági javaslatára, a „Munkás előfizetését az egész tagságra kiterjedő kötelező érvénnyel" határozott, továbbá ellenállási alapot hoztak létre.

91 Sikerült a szakszervezeti bizottságban döntésre vinni a pécsi éttermi munkások helyi csoportjának újjászervezését, ugyanis 1921. augusztus 20-án a pincérek szakosztálya kimondta feloszlását és csatlakozását a keresztény szocialista szakszervezethez. 1922. március 14-én a „szoc" áldemokrata szakszervezet nevében egybehívok" a Munkás lapon keresztül fordultak a kávéházi, éttermi és szállodai dolgozókhoz, alakuló gyűlést hirdetve, amelyet a rendőrkapitány betiltott. A március 16-án engedélyezett gyűlésen megalakult a „Pécsi Pincérek Szociáldemokrata Szakszervezeti Csoportja". Ezt követően újabb javaslatára szervezték meg a „Pécsi kávéházi és éttermi, szállodai munkások és munkásnők szakszervezeti helyi csoportját", amelynek első tevékenysége a kollektív szerződés megalkotása volt. A megtévesztett és megfélemlített éttermi és kávéházi dolgozókat sikerült visszavezetni a szociáldemokrata szervezetbe. Március 22-én a csoport vezetőit a rendőrség letartóztatta, de a hónap végén szabadon engedett vezetők irányításával megindulhatott a szakszervezet munkája.

92 A párt és a szakszervezet agitációja és a szervezetek kiépítésének munkája február-márciusban Vági személyével szorosan egybekapcsolódott, részt vállalt a bányászok, vasmunkások, építőmunkások bérmozgalmainak előkészítésében, sőt sztrájkjaik vezetésében.

93 Vági pécsi tevékenysége alatt született sikereket helytelen lenne kizárólag személyes - egyébként valóban elismerésre méltó - tulajdonságainak értékelni. Párttitkári működése arra az időszakra esett, amikor a szociáldemokrata pártok és szakszervezetek kiépülése országosan is felfelé ívelt.

94 Pécsett és környékén elterülő bányavidéken a szervezkedés sikerei 1922 február-augusztus között figyelhetők meg különösen. Vitathatatlan azonban az, hogy tehetsége, harcossága, szervező képessége, különösen a bányamunkásság között végzett agitációja nagyban hozzájárult az 1922. év sikereihez. A rendőrség nem számított rosszul, amikor a mozgalom letörésére Vági ellen lépett fel, és kiutasító végzéssel kényszerítette Pécs elhagyására. 2. Vági István kiutasítása Pécsről A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek elleni akcióknak már március elején nyomát látjuk. A Munkás 1922. március 4-én, a helyi klerikális lapokkal replikázva utasította vissza a pártvezetőségre, a szakszervezetekre és személyesen Vagira tett tendenciózus célzásokat.

95 A „Pécsi Est", bizalmas kapcsolatban lehetett az