Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

be kerületi pártszervezetek és az utcabizalmi-hálózat megszervezésére, továbbá a „politikai pártszervezet és szakszervezeti csoportok kiépítését" minden szakmában a legsürgősebb feladatnak vélte.

83 A gyakorlati szervező és agitációs munkában a megadott keretek hamarosan szűknek bizonyultak. A munkásság szervezkedése a földmunkások és mezőgazdasági munkáspk körében, a MÁV munkásai között, a városi közművek alkalmazottai között a paktum megállapodásai ellenére megindult. A helyi csoportok és pártszervezetek körében 52 sztrájk kezdődött 1922- 1923ban. Vági személyesen vezette a bérmozgalmat, s az építőmunkásoknak az általános sztrájk szintjéig eljutott mozgalmait.

8

'' Mind gyakrabban találkozunk a különböző szakmák bérmozgalmában vagy sztrájkjában a szakszervezeti bizottság, vagy az „összválasztmány" által szervezett szolidaritási akcióval.

85 1922. február 19-én összeült pécsi szakszervezeti bizottság Vági István párttitkár javaslatára elfogadta, hogy: „Minden szakmában, ahol valaha csoport vagy szakosztály működött, újra kell rendezni a működéssel kapcsolatos dolgokat. A bányavidéken a szakmák szerinti szervezés elvét mindenképpen keresztül kell vinni. így elejét vesszük annak a gyakorlatnak, hogy a telepeken dolgozó vas- és famunkások, építők és földmunkások, mivel nem bányászok, 'kiesnek a szervezetekből és gazdasági követeléseiket nem tudják megfelelő módon képviseltetni. Pedig minden áron és minden eszközzel, nem riadva vissza a munkaadók fenyegetésétől és összefogásától, akár munkaszüneteléssel is változtatni kell az elviselhetetlen nehéz helyzeten. Ilyen ügyben (ti. sztrájk esetén - Sz. L.) forduljon minden szakcsoport egy nappal előbb a pártvezetőséghez, hogy az a szükséges lépéseket, ha lehet békével elintézhesse, vagy más mód hiányában a támogatást, akár a többi szaktárs segítségének megadásával, a teljes szolidaritással biztosítani tudja. A tagjárulékok és a munkássajtó ügyében a leggyorsabb és radikális végrehajtásra van szükség. A tagjárulékkal hátrányban lévők megvizsgáltassanak, s ha kell, a tagok megintessenek."

80 E határozati javaslat a paktummal szemben minden szakma szervezésének szükségességét követeli. Továbbá a sztrájk elvén áll, mégpedig nem annak minden áron való leszerelését, hanem akár annak fejlesztését kívánja a munkásszolidaritás alapján. 1922. február 19-22. között szervezte újjá a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szakszervezeti csoportját. Mégpedig két szakszervezeti helyi csoport alakult. 19-én a Pécsi Magántisztviselők Szakszervezete Helyi Csoportja Marton Sándor titkár vezetésével. Marton hosszú ideig tevékenykedett a pécsi szociáldemokrata pártszervezetben, s mint baloldali tisztviselő volt ismert.

87 A kereskedelmi alkalmazottak pécsi csoportja február 25-én a Vági által szervezett taggyűlésen alakult újjá és határozatot fogadtak el a „tőkés kereskedelem ellensúlyozására termelő és fogyasztási szövetkezet" mielőbbi létrehozásáról.

88 Február 20-án, majd ezt követően március 7-én a Vági által előkészített általános nyomdász gyűlés, amely egyben új vezetőség választását is jelentette, több fontos határozatot hozott a helyi csoport tevékenységének fellendítésére. Mindenekelőtt kimondta a gyűlés hogy a nyomdai munkásság gazdasági helyzetén a „szakszervezeti és pártszervezeti munka megerősítésével lehet változtatni". A szakszervezeti csoport vezetője Grécsi István lett, aki a forradalom és az azt követő megszállás idején is a csoport egyik vezetője volt. Javaslatára a szakszervezet tagsága belépett a szociáldemokrata pártszervezetbe és valamennyien a Munkás előfizetésére ajánlkoztak.

89 Február végén általános bérmozgalom indult az egész bányavidéken. A bértárgyalásokba bekapcsolódott a szakszervezeti bizottság. Míg Bertrandt a memoran-