Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

ság hangulata semmi esetre sem olyan, hogy a kérelem elutasítása bármiféle vissza­hatást váltana ki. 55 A komlóiak a szervezet újjáteremtése érdekében már hónapok óta tevékenykedtek, három alkalommal jártak a hosszúhetényieknél, ahol több al­kalommal megfordult Tolnai József és Fehér András is. A hegyháti járás főszolgabírójának megállapítása szerint a járás területén egye­dül Komlón lehet jól nyomon követni a szocialista szervezkedést. A fő szervezők Niedling János, Pongrác Rudolf, Szám Imre, Péter Henrik, Deák Ferenc, Kovács János, Reinhardt András, akik Tolnai Józseffel Zobák-pusztán tárgyalásokat foly­tattak. Május végén Fehér András Komlón járt, ahol mintegy 150 ember belépésére lehet számítani, amennyiben engedélyezik a szervezet létrehozását. 56 Novemberben a szervezetnek 80-85 ta SÍ a van > s változatlanul napirenden tartják a helyi csoport újjászervezését. 57 A szervezkedést két jelentős körülmény akadályozza. Az egyik, hogy a vármegye alispánja nem engedélyezi a tagsági díj befizetésére alkalmas helyiség megnyitását, a másik, hogy a komlói vezető bányatanácsos üldözi a szervezett munkásokat. Az ő befolyására történt az is, hogy a hegyháti járási főszolgabíró 120 nagyobb vevő­erejű rádiót „hatósági őrizet alá vett", mert a bányászok ellenséges rádiót hallgattak, és az ezektől nyert információk alapján rémhírt terjesztettek. Az eljárással a főispán nem azonosította magát, helytelenítette azt, „ . . . mert ugyan a komlói munkások tényleg hajlanak a szociáldemokrata szervezetek felé, de hasonló intézkedésekkel ezt az áramlatot helyesebb irányba terelni nem lehet". A továbbiakban megállapítja, hogy „A külföldi rádió leadások hallgatásának a bányamunkásokra . . . különösebb hatása nem igen lehet. Ehhez úgy az intelligencia, mint a szélesebb körű érintkezési Munkaszolgálatosok a pécsi Kisállomáson

Next

/
Thumbnails
Contents