Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

nyert. Számtalan esetben jóindulatú figyelmeztetés ellenére újabb és újabb agitácionális gyűléseket hívott össze, ahol a legdurvább hangnemben támadta a fennálló társadalmi rendet. . . Ma úgy állunk, hogy a munkásság ismét rendelkezik azokkal a szervezetekkel, amelyek a gyászos emlékezetű megszállás alatt őket a nemzetietlen irányba sodorták . . . Ezen szervezetek ma sem mentesek a destruktív iránytól.. ."

77 Vági Pécsre a győri szociáldemokrata szervezet éléről került, ahonnan - mint később Pécsről is - a rendőri szervek, harcos magatartása miatt kiutasították. A pécsi szociáldemokrata lapot, a Munkást, a pártvezetőségnek, Vági rövid itt tartózkodása idején, sikerült színvonalában is a fellendülő mozgalom szolgálatába állítani. Február 19-i cikkében anélkül, hogy a szakszervezetek vagy egyéb beszüntetett munkásjóléti szervezetek újjászervezésének fontosságát lebecsülte volna, a „politikai pártszervezetek létrehozását égetően fontos" feladatnak tartotta. Hangsúlyozta, hogy gazdasági szervezetek mellett „ütemesen ki kell építeni a pártszervezeteket oly módon, hogy gyakorlati elvként fogadják el: a szociáldemokrata párt tagjának csak az tekinthető, aki valamelyik pártszervezet tagja, így tehát Pécs város megalakult pártszervezetének tagja, és mint ilyen, a pártot erkölcsileg és anyagilag támogatja erejéhez mérten. Ez úgy értendő, hogy nem tekinti senki politikailag szervezettnek és szociáldemokratának azt az egyént, aki a lakóhelyén működő pártszervezetnek nem tagja, aki meghatározott párttagsági járulékot nem fizet, s valamelyik pártszervezetben - ha mégoly keveset -, agitációs munkát nem végez .. ."

78 Ugyanekkor sietett elhatárolni magát a megszállás alatti* Pécsi Szociáldemokrata Párttól, amely mint ismeretes, a III. Internacionálé alapjaira helyezkedett. Továbbá, mint egyedül helyes politikát, a központi vezetőség politikáját hangsúlyozta, megállapítva, hogy „ . . . azoktól a befolyásoktól, amelyek alá a szoc. dem. munkásság került a jugoszláv megszállás alatt; könnyen mentesítheti magát, ha a központi pártvezetőség reális alapokon nyugvó politikájával magát azonosnak tekinti, kiadott felhívásait pontosan, lelkiismeretesen, önfeláldozóan és minden időben harcra készen, úgy erkölcsi mint anyagi tekintetben támogatja . . ."

79 S hogy semmi kétség ne támadjon senkiben az új pártszervezet céljait illetően, a Népszava a február 19-i számában sietett felvilágosítani a pécsi munkásságot, hangsúlyozva, hogy „nyugodtan és higgadtan kell megítélni az eseményeket és azok szerint cselekednie. A hatalomnak viszont lehetővé kell tennie, hogy a munkásság is szabadon foglalkozhassék az ország ügyeivel és politikai kérdésekkel. . ."

80 Ezt követően a helyi lapban is több írás látott napvilágot, amely a párt létrejöttének körülményeit latolgatta. Valamennyi megegyezett abban, hogy az a kormányzat és a szociáldemokrata párt központi vezetőségének „helyzetfelismeréséből" törekvéséből, a munkásságnak adandó jogok végső szükségességéből . . ." stb. miatt vált lehetővé.

81 A kormánnyal folyó tárgyalásokról, azok várható eredményeiről, majd ezt követően a megegyezésről a szociáldemokrata emigráció már 1921 legvégén megindította a kritikát a „Jövő" hasábjain, a kommunista lapok hasonlóképpen.

82 Mind a „Proletár", mind a „Jövő", rendszeresen eljutott a kommunista sejten keresztül Pécsre, ennek ellenére nincs nyoma annak, akár a párt-, akár a szakszervezeti mozgalomban felmerült volna a paktum bírálata közvetlen módon. Ez azonban nem jelentette, hogy Vági vezetésével a helyi pártvezetőség tudatosan, átgondoltan, szigorúan a paktum szellemében vezette volna az ügyeket. Valószínűbb ennek az ellenkezője, mint ez a következőkből megfigyelhető. Vági február 16-án, a párt választmányi ülésén határozati javaslatot terjesztett