Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

A Pécs környéki helyzet áttekintését is zavarta az a tény, hogy nem egy bányatelepen a nyilasok agitátorai szociáldemokratáknak tüntették fel magukat (Mecsekszabolcson, Mánfán, Komlón). Másutt olyanok voltak a hangadók, akik korábban a keresztényszocialistákhoz tartoztak. A szociáldemokraták ugyanakkor szervezetileg annyira gyengék, hogy nem voltak képesek hatást gyakorolni az eseményekre. Ott, ahol jelen voltak, alapállásukat a sztrájkkal való szembehelyezkedés jellemezte. Röplapokat terjesztettek a munka felvétele mellett.

28 „Bányászok, a sztrájk katonai zendülés. Ezt és az erre való felbujtási a katonai törvényszék 7 évi böntönnél büntetheti. Tehát ne izgassátok egymást. A kormány többezer bányász munkaerejével rendelkezik, akik jelenleg katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a munkát újból nem kezditek meg a honvédség parancsnoka ezeket a katona-bányászokat fogja munkára kirendelni. A sztrájk eredményre nem vezethet. A széntermelést megállítani hazafiatlan cselekedet, mert ezzel az ipari is megáll, és csak a munkanélküliséget növelitek. Munkás Testvérek, ez nem a mi sztrájkunk, hanem a felelőtlen túlzóké, akik nemzeti álarcba öltözve titeket provokálnak. Munkástestvérek térjetek észre! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt." Ugyanakkor nyilas propagandaanyaggal is elárasztják a bányaterületeket: „Testvérek! Elárultak bennünket, Salgótarjánban és Dorogon sztrájktörők meg utászok folytatják a munkát. Ilyeneket akarnak a mi nyakunkra is hozni. Aljas besúgók jelentik fel vezető testvéreinket. Azért csak a nyilaskeresztes testvérekben bízzatok. A rendszer és a kormány ki akar fogni rajtunk. Naponta ezer meg ezer külföldi vagon szén érkezik. De azért a nyilaskeresztes párt nem adja fel a harcot! Kitartás! Győzünk!" A katonai nyomozócsoportok tagjai által felelősségre vont nyilas agitátorok ugyanakkor minden esetben tagadták a sztrájkban való aktív részvételüket. Csupán annyit voltak hajlandók elismerni, hogy tevékenységük a munkás-bérköveteléseknek a vállalat vezetőihez való továbbítására korlátozódott. A nyomozati anyagok rendkívül lassan gyűltek össze a főispán számára, az adatgyűjtés megítélése szerint „nem elég gyors és pontos". A pécsi rendőrkapitány ennek okát a fenti munka elvégzésére rendelkezésre álló detektívek kis létszámában jelölte meg. A katonai nyomozószervek úgy vélekedtek, hogy „A rendőrség és a helyi hatóságok (főispán) többek között azért hagyta kiterebélyesedni a nyilas szervezkedést, hogy ezzel elérjék egy régi kérésnek, ti. a nyomozói kar létszámának tetemes emelését".

29 Október vége felé a sztrájk fokozatosan kifulladt. Jól mutatja ezt egy összesítés, amely Pécsbányatelep és Mecsekszabolcs „munkásviszályáról" készült. A munka beszüntetésének első napja: 1940. év október 16-án, a teljes munkába állás első napja: 1940. év november 1-én volt. A sztrájkban részt vevők számának időnkénti hullámzása: 460 859 830 803 810 840 788 760 449 538 275 128 73 21 október október október október október október október október október október október október október október 16-án 16- án 17- én 17- én 18- án 19- én 21- én 22- én 23- án 24- én 25- én 26- án 29-én 30-31-én