Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

volt, amikor az elbocsátott munkásokat a szociáldemokrata párt élelmezte. így a munkások a felhívást figyelembe se vették. Ezt követően Festetics felhagyott szervezési kísérletével. 1938 nyaráig a Pécs vidéki bányatelepek munkásai és a környező falvak lakosai Fritz András vasasi aknász rendkívül intenzív szervezőmunkájának eredményeképpen a nemzeti szocialistákkal szimpatizálnak. Fritz személyes érintkezésben volt Szálasival.

7 Egy bizalmas jelentés tudni véli, hogy 1938 október 23-án a vasasi és mecsekszabolcsi bányászok kormányellenes tüntetést akartak tartani, de a pécsi vezetőség nem engedélyezte. A vezetés Szabó Imre vájár kezében volt, aki szélsőségesen radikális megnyilatkozásaival jelentős befolyásra tett szert.

8 A decemberi taglétszámokat 1938 végén közli egy csendőrnyomozói jelentés. E szerint Pécs-Újhegyen 20, Mecsekszabolcson 60, Pécs-Bányatelepen 110, Vasason és Somogyon 614, Hosszúhetényben 61, Szászváron 12 tagja volt a Hungarista mozgalomnak. Vezetőként Till Márton és Fritz András vasasi bányászokat jelöli meg.-' A létszámok közlése bizonyosan pontatlan, mert 1939 júliusában a tagsági díjat is fizető vasasi párttagok számát már csak 72-re becsülik és a szimpatizálókat is csak ioo-150-re. A választásokon Fritz elindult a nyilaskeresztes párt nevében, de alul maradt Angyal László MÉP-képviselővel szemben. Fritz Andrást májusban állam- és társadalmi rend elleni vétség címén letartóztatták, de a vizsgálóbíró néhány nap után szabadlábra helyezte. Ezután útlevelet kért, hogy Németországba látogathasson, illetve áttelepüljön.

10 1940 augusztusában a belügyminiszter figyelmeztető felhívást küld a főispánoknak, amelyben jelzi a bányászok körében országosan folyó intenzív nyilas szervező tevékenységet, és egy szélsőjobboldali bányászkongresszus tervét, amelyen a bányászok béremelésre vonatkozó elképzeléseit fogják megtárgyalni. A kongresszuson tervezik a jelentősebb nyilas vezetők részvételét is, hogy ezzel is kifejezzék, hogy a párt milyen nagy jelentőséget tulajdonít a bányászok kívánságai megtárgyalásának.

11 A főispán felhívja valamennyi főszolgabírót a nyilas mozgalom figyelemmel kísérésére, s annak lehetőleg pontos megállapítására, hogy a bányászok körülbelül hány százalékban tartoznak a nemzeti szocialistákhoz. A somogyi körjegyző a főszolgabírónak küldött jelentésében arról számolt be, hogy körjegyzőségében „sem a nyilasoknak, sem pedig a nemzeti szocialistáknak szervezetük ez ideig még nincs . . ." így létszámot vagy arányszámot nem tud adni. Véleménye szerint a megsemmisült helyi szociáldemokrata párt volt tagjai közül a „szélsőségesek a nyilas eszméket, míg ellenben a mérsékeltebbek, s talán a többségi rész ,. . . nemzeti szocialista elveket vall, bár az elvekkel tulajdonképpen egyikük sincs tisztában".

12 A továbbiakban annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nyilaskeresztes pártnak esetleg béremelési sztrájkra irányuló kezdeményezése nem találna követőkre a nemzeti szocialisták körében, mert azok ,,. . . igényeik és kívánságaik teljesülését, gazdasági és szociális tekintetben az elkövetkező intenzívebb törvényes rendezéstől remélik". A mecsekszabolcsi községi főjegyző arról számolt be, hogy Jár ai Antal és Lósz István DGT-segédtisztek és felvigyázó minden különösebb eredmény nélkül tagtoborzással kísérletezik, a bányászságnak csak nagyon kis töredéke nemzeti szocialista, „Semmiféle olyan megnyilvánulás nem észlelhető, amiből arra lehetne következtetni, hogy értekezletre készülnének".

1,5 Szeptember elején Vasasról a körjegyző jelenti, hogy községében megindult a pártszervezés Polon János bányamunkás asztalos vezetésével, s 30 tagot szerveztek be.

14 Egyidejűleg a főispán arról tájékoztatja a főszolgabírókat, hogy több oldalról szerzett értesülései szerint a szén-