Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

bányamunkások között tényleg kezdődik és erősen terjed egy béremelés iránti mozgalom, „amelyre nézve azonban egyelőre maguk a munkások sem tudják, hogy az honnét ered, kik szervezik és kik irányítják . . . Miután azonban tömegmozgalmak maguktól soha sem kezdődnek és irányítás nélkül nem terjednek, nyilvánvaló, hogy ezt a mozgalmat valamelyik szervezetnek kezdeményeznie és irányítania is kellett. Miután a szociáldemokrata szervezetek mindenhol szétszóródtak, és az ismert bizalmi emberek is elszigetelve állanak, valószínű, hogy a mozgalom vezetése tényleg valamelyik nyilas szervezet kezében van, mely azonban ezúttal igen ügyesen nem az ismert szervezetein keresztül és nem a nyilas jelszavakkal és propaganda eszközeivel, hanem a suttogó propaganda, útján dolgozik . . ,

15 A belügyminiszternek küldött bizalmas jelentése szerint: „A bányamunkások egy része, főleg a fiatalabb generáció, tagadhatatlanul szimpatizál a nyilas eszmékkel, azonban a párt mai vezetőivel szemben bizalmatlan, a pártba beszervezve nincsenek. Az össze bányamunkásoknak mintegy 25%-a nyilas érzelmű."

10 Annak ellenére, hogy a figyelem felhívása megtörtént, a hatósági szervek csak az események megtörténte után szereztek tudomást arról, hogy lezajlott a jobboldali bányászkongresszus szeptember 1-én, a nyilaspárt Andrássy úti székházában, amelyen a hangadók között ott voltak a pécsi bányászok képviselői is. Szeptember 28-án a belügyminiszter ismételten felhívta a főispánok figyelmét a bányászmozgalmak megfigyelésére, mert a nyilas propaganda nagyon felerősödött közöttük. Már arról is számot ad, hogy két helyen mozgalmak is kibontakoztak, s amikor nem vezették eredményre az igazgatósággal megkezdett tárgyalások, a nyilasokhoz fordultak a bányászok segítségért. Baranya megyében a nyilas szervezkedés azonban még októberben sem lépett ki a nyílt színre. Ismert volt, hogy a bányászok körében egyre nagyobb méretű bérmozgalom bontakozott ki. „Az is kétségtelen, hogy a bányamunkások nagy tömegei erősen hajlanak a nyilas mozgalom felé. Viszont helyileg nem volt eddig megállapítható, hogy a bányamunkások milyen számban csatlakoztak eddig tényleg, forma szerint is a nyilas párthoz. A hangulat az utóbbi napokban a nyilas mozgalmak mellett általában erősbödik, ez úgy a bányamunkásoknál, mint más társadalmi osztályoknál is érezhető és megállapítható." A sásdi főszolgabíróhoz tájékoztató jelleggel küldött levele már azt mutatja, hogy további információkhoz jutott, amelyek alapján világosabban át tudta tekinteni a kialakult helyzetet. ,, . . . a jelenlegi tapasztalatok szerint a szociáldemokrata és nyilas agitációk helyileg teljesen összefolynak, a nyilas mozgalmak során ugyanazok állnak előtérbe, akik a szociáldemokrata mozgalmak során is előtérben állottak, az agitációs anyag csaknem teljesen ugyanaz, és számosan tartanak fenn mind a két szélsőséges központtal összeköttetést. A munkabeszüntetési mozgalmakat a nyilaspárt támogatja, a szociáldemokrata ellenzi. Az emberek viszont adhoc a szélsőségesebbikhez, így jelen esetben a nyilasokhoz csatlakoznak."

17 A kép tehát egyre világosabb. Nem a különböző politikai meggyőződés, hanem a rendkívül súlyos megélhetési viszonyok határozták meg a bányászok nagy többségének magatartását, s ebből a meghatározottságból következett, hogy azokkal vállalták az együttműködést, akik a helyzet legrövidebb időn belül történő megváltoztatására tettek ígéretet. A kormány a bányamunkások körében jelentkező elégedetlenség ismeretében a helyzet reálisabb elemzésére kényszerült, és ennek eredményeként elhatározta az ipari munkabérek általános emelését. A háború kitörése óta - vizsgálataik szerint a meg_ élhetési index 14%-os növekedése következett be, ezért úgy döntöttek, hogy ennek ellensúlyozására 7%-os ipari munkabéremelést valósítanak meg, abból elindulva, hogy a munkások fizetésüknek nagyjából felét költötték élelmiszerekre, így az ilyen mérvű emelés a háború előtti életszínvonal tartását teszi lehetővé. Amikor azonban a kormány október elején döntését nyilvánosságra hozta, álta-