Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

sor kerül. Valóban 21-én a bizottság már meg is állapította az új béreket Budapestre és környékére, a vidékre ezt azonban nem terjesztették ki.

38 A rendőrségi jelentés, amely a pécsi eseményekről beszámol, nem tud arról, hogy közvetlen kapcsolat jött volna létre a MÉMOSZ központi vezetésével. Az Építőmunkás 1937 július-augusztusi száma „Pécsi szaktársaink hősies sztrájkja" c. cikkében a pécsi csoportnak az országos vezetőséggel tartott szoros együttműködéséről ír. A pécsi követelések kidolgozásában Szakasits Árpád személyesen is részt vett. Kétségtelen, hogy a pécsi építőmunkások rendkívül nagy önuralomról tettek tanúbizonyságot, amikor hónapokon keresztül várták, hogy a már januárban elindult, s márciusban részeredményt elérő bérmozgalom hatására összeüljön a legkisebb bért megállapító bizottság. A vállalkozók azonban ezt hónapokon keresztül megakadályozták. Április végén a szociáldemokrata párttitkárság és a helyi csoport vezetősége együtt sürgették a bizottság összehívását, de erre változatlanul nem került sor. Ilyen előzmények után a budapesti események hatása, s a MÉMOSZ központi vezetőségének együttműködése azt eredményezte, hogy a sztrájk hónapokon keresztül tartott. Július 3-án a sztrájk ügyében fordulat történt. Megérkezett a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarához az iparügyi miniszter leirata, amelyben közli, hogy összehívta Pécsre a legkisebb munkabér megállapító bizottságot, amely hivatott a bérrendezés ügyét eldönteni. Ugyanezen a napon az eddig nem sztrájkoló építésvezető pallérok is bejelentették csatlakozásukat a kőművessegédek mozgalmához. Ezzel a sztrájkolok száma iooo-re emelkedett. Július 6-án Pécsre érkezett Simay Gyula ny. királyi ítélőtáblai elnök, az építőipari legkisebb munkabért megállapító bizottság elnöke. Közölte, hogy az iparügyi minisztertől azt az utasítást kapta, hogy a bizottság csak akkor kezdheti meg az érdemi tárgyalásokat, ha a munkások felveszik július 7-én reggel a munkát és erről aznap délig a polgármester hivatalos értesítést kap. A polgármester a sajtón keresztül felhívást intézett a sztrájkolókhoz. „ . . . akkor, amikor kívánalmaik teljesítése érdekében az első törvényes lépésről van szó, azzal hogy a munkát ismét felveszik, tegyék lehetővé a bizottság munkájának megkezdését." A polgármesteri felhívás eredménytelen maradt, a munkások ném vették fel a munkát, így a munkabérmegállapító bizottság csak formális ülést tartott. A polgármester arra kérte Simay Gyulát, hogy az érdemi ülést halasszák másnapra, mert az építőmunkások estére összejövetelt terveztek, amelyen dönteni fognak a további állásfoglalásról. A Pécsett tartózkodó Szakasits Árpád a MÉMOSZ titkára ugyanakkor azt a javaslatot tette, hogy üljenek össze a munkaadók és a munkások képviselői egy eszmecserére, amin tisztázhatnák azt, hogy mi az a maximális juttatás, ameddig a munkaadók elmennek, ugyanakkor azt is tisztázhatják, hogy mi a munkások végleges kívánsága. Az értekezleten létrejött egy megállapodás, amely szerint a munkaadók elfogadják az érvényben lévő 54 filléres órabérrel szemben, a 62 filléres legkisebb bért a szakmunkások részére, a segédmunkásoknál 28 fillérről 32 fillérre emelnek, a munkásnők órabére 24 fillér lesz. Megegyeztek abban, hogy valamennyi kategóriánál 10%-ig keretemelés is lesz, amely lehetővé teszi, hogy az egyes kategóriákon belül magasabb bért fizessenek. A túlóra ügyében úgy foglaltak állást, hogy 48-54 óráig 12%, 55-60 óráig 20%, a munkaszüneti napokon 50%-os a túlórapótlék. Az új órabérek azonnal életbelépnek. Az esti munkásgyűlésen Szakasits Árpád jelentette be a megállapodást, amely átlagosan 14%-os emelést jelentett. Repl Kálmán és lstokovics József felszólalása után a gyűlésen jelenlévő több száz főnyi munkás úgy döntött, hogy másnap felveszi a munkát. Július 8-án valamennyi építkezésen rendben megindult a munka. Miután erről hivatalosan értesítették Simay Gyulát, a délelőtt folyamán megkezdte munkáját az általa vezetett bizottság. Az ülésen jelen voltak az építőmunkás szervezetek országos vezetői közül néhányan (Szakasits Árpád MÉMOSZ titkár, Orosz Imre, a Keresztényszocialista Építőmunkások Egyesületének titkára, Farkas Elek, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetke-