Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

Az egészet csak Esztergályos sokak előtt népszerű, szerény, ugyanakkor a pózolástól sem mentes, olykor kissé demagóg, de köztudottan tevékeny és segítőkész személyisége tartja össze. Bizonyos, hogy a szociáldemokrata párt sem számolt azzal, hogy már 1935 elején választásokra kerül sor, hiszen a képviselők mandátuma még nem járt le. Ezért a Népszavában 1935. március 10-én közzétett választási programnyilatkozat a nagy általánosságok szintjén mozgott. A Pécsett ugyanezen a napon tartott választói gyűlésen Esztergályos is „készületlen" volt, ami a párt programját illeti. Rendelkezett megfelelő politikai rutinnal, a három korábbi választási küzdelem tapasztalataival. Ismerte választóit és ellenfeleit, a terepet, ahol meg kell küzdenie a mandátumért. Ezt becsülettel megtette, bátran megfogalmazta: ,, .. . dacára annak, hogy a miniszterelnök úr teljes erejéből a rádión keresztül arra törekszik, hogy terjessze az egy akol, egy pásztor elvét, én megmondom nyíltan, őszintén, becsületes magyar lelkemből fakad, amit most mondok ... Én Gömbös Gyula miniszterelnöktől féltem a magyar alkotmányt ... a felvonuló új reform-nemzedékkel a magyar alkotmány keretét olyan tartalommal fogja telíteni, amely ezt a megkínzott, agyongyötört, megtépázott magyar földet, Hazánkat a katasztrófába, a sírba fogja vinni. . . Ezért tartozom kijelenteni, hogy az én hazám népem, a magyar dolgozó nép érdekében harcolni akarok ez ellen a rendszer ellen . . . Kijelentem, hogy szocialista és vallásos ember vagyok. Hat gyermeket vallásos szellemben neveltem fel. . . Kijelentem, hogy harcban, elszántságban nem ismerek e földön más szentséget, mint a magyar Haza és a benne élő magyar dolgozó nép szent érdekét. Bárkinek hívják azt, aki a kormány élén áll, bárkinek hívják a magyar miniszterelnököt, vele szemben ha más politikát csinál, ha kell az akasztófáig akarok harcolni!" Mindezek után: ,,Ez az én múltam és ez lesz az én jövőm! Kezükbe teszem jövő sorsomat. Döntsenek! Ha úgy látják, hogy áruló, becstelen és szószegő voltam és hűtlen lettem a 13 esztendő előtt adott ígéretemhez, akkor rúgjanak ki ebből a városból. De ha becsületes lelkük sugallata szerint becsülettel, szorgalommal, hűséggel végeztem munkámat, akkor mélységes tisztelettel és szeretettel kérem önöket. . . hogy hittel, lelkesedéssel, szeretettel és bizalommal sorakozzanak zászlónk alá . .." Tolnai József beszéde tartalmazta mindazt, ami a választásokkal kapcsolatos szociáldemokrata elképzelésekre, tennivalókra vonatkozott. így azután Herr Józsefnek a gyűlés levezető elnökének, Esztergályos Jánosnak és Tolnai Józsefnek az együttes szereplése megadta a választási gyűlés szociáldemokrata jellegét. Esztergályos még sok összejövetelen részt vett, az ezeken megfogalmazott gondolatai lényegében megismétlései a kampányt indító beszédének. A választások 1935. március 31-én zajlottak le, s mind Fabinyit, mind Esztergályost megválasztották képviselőnek. Pécsett tehát befutott a szociáldemokrata jelölt is, aki megkapta a szavazatok 31,7%-át, Esztergályos népszerűsége azonban elég sokat csökkent az elmúlt három év alatt.

8 Tolnai József városi képviselőtestületbe történt bekerülését követő nagy aktivitásának nem volt hasonló folytatása. A szociáldemokrata frakció tevékenysége fokozatosan elszürkül. Esetenként sor került ugyan éleshangú szópárbajra, de ezeknek sem az ügyek menetére, sem a közgyűlésen kívüli közhangulatra nem volt semmiféle hatása. Tevékenységüket mindennél jobban kifejezi, hogy a Pécs környéki bányákban lezajlott 1937 február végi események után az áprilisi törvényhatósági bizottsági ülésen még áttételesen sem utaltak a néhány héttel korábban lezajlott tragikus eseményekre. Tolnai hozzászólásában pl. az ingyenes gyermekfürdetés heti két alkalommal való biztosításának szükségességéről beszélt/' Az 1937. július 23-i közgyűlés nyilatkozatot fogadott el a kormányhoz való hűség kifejezésére. Ebben