Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
konszern érdekeltségéhez kapcsolták, s ezután ott tilos volt minden szervezkedés és gyűlés. 292 De kedvezőtlen volt a szakszervezetek újjászervezése szempontjából az országos politika alakulása is. Imrédy Béla, amikor 1938 májusában miniszterelnök lett, parlamenti beszédében kijelentette, hogy fel fogja oszlatni a szakszervezeteket, hasonló értelemben nyilatkozott Bornemisza Géza iparügyi miniszter is, kijelentve, hogy ha nem változik meg szemléletük, el kell tűnniök a közéletből. Folytatódott tehát a munkásszervezetek üldözése, erőteljesebb lett a közigazgatás nyomása. Ilyen körülmények között természetes, hogy a korábbi hagyományos módszerekkel folyó agitáció nehezen találhatott olyan visszhangra, ami a szervezethez való csatlakozásban fejeződik ki. 4. A komlói bányamunkásság szervezkedése a harmincas években A komlói kincstári bánya területén a bányászszakszervezet, amely 1933. február 4. óta nem működött, 1936. augusztus 16-án új vezetőséget választott. Az esemény meglepte a közigazgatás vezetőit, mert a szervezet évekig semmi életjelt nem adott magáról. A csendőrségi megfigyelői jelentések sorra arról számolnak be, hogy a lakosság a szociáldemokrata mozgalomtól idegenkedik, s ha történtek is kísérletek a helyi szervezet újraélesztésére, ezek sorozatosan kudarccal jártak. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének pécsi kerületi titkársága augusztus 9-én írásban bejelentette a hegyháti járás főszolgabírájának a komlói helyi csoport 16-ára tervezett tisztújító közgyűlését. A főszolgabíró ezek után információkat gyűjtött be a községi elöljáróságtól, bányafőnökségtől, csendőrségtől, s ennek eredményeként megtudta, hogy a tisztújítás a párt pécsi kerületi vezetőségének június 28-án hozott határozatának a következménye, amely szerint a helyi csoportokat életre kell kelteni. A Pécs környéki bányák küldöttei jártak Komlón, a bányamunkások között, és sikerült elsősorban a fiatalság körében hangulatot kelteni a szervezkedés mellett. A közgyűlés az egész községben szokatlanul nagy érdeklődést váltott ki. A gyűlésen mintegy 150 igazolvánnyal rendelkező szakszervezeti tag vett részt, s körülbelül ugyanennyire becsülték azok számát, akik mint érdeklődők, szerettek volna a tisztújításnál jelen lenni. Tolnai József javaslata alapján Preisendörfer Flóriánt választották a közgyűlés elnökévé. Tolnai számolt be a szövetségnek a látszólagos tétlenség időszakában végzett tevékenységről, arról beszélt, hogy mit veszítettek a bányászok a szervezeti élet hiányától, olyan körülmények között, amikor a megélhetési viszonyok romlottak. Az élelmezési cikkek árainak emelkedése feltétlenül szükségessé teszi a béremelést. A helyi csoport legsürgősebb feladatának az őszi és téli segélyek kiharcolását tartotta, mert Komlón ez ideig nem volt gyakorlat a segélyeknek ez a formája. A gyűlésen részt vett Esztergályos János is, aki beszédében a munkások érdekvédelmi szervezeteiben rejlő nagy erőről beszélt. Éles hangon bírálta a „denunciáns" munkásokat, kifejtve, hogy ezek csalódni fognak, mert a vállalatok nem értékelik szolgálataikat. Ugyanakkor figyelmeztette a helyi csoportot, hogy védekezzen a kommunistákkal és az izgatókkal szemben, viselkedjen fegyelmezetten.
