Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
a fizetett szabadság kérdése. Azt is közölte, hogy az elkövetkező időszakban rendezni kívánják a munkaközvetítés ügyét is, annak állami ellenőrzés alá vételével. A szociádemokrata vezetőkkel folytatott eszmecserék, a kormánynak ezek a bejelentései még inkább arra ösztönözték a párt vezetőit, hogy mindent elkövessenek annak megakadályozására, hogy a munkások öntevékenyen, saját elképzeléseik szerint kíséreljenek meg érvényt szerezni hosszú idő óta megoldatlan követeléseiknek. Esztergályos nyíltan kijelentette a bányászoknak, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a hatóságokkal való szembehelyezkedést jelenti, mert a párt helyzete az új kormánynál jól áll, s ezt csak veszélyeztetné minden erőszakos lépés. A bányamunkásság hangulatát jól mutatják ugyanakkor a csendőrkerületi jelentések. Számos esetet sorolnak fel, amikor az elégedetlenség szintje a sztrájk azonnali kirobbanásának lehetőségéig fejlődött. 1936 július végén 1 elbocsátott munkás visszavétele és az előléptetések elmaradása miatt demonstrációt terveztek, s ha ez nem vezetne eredményhez, egy későbbi munkabeszüntetés gondolatáig is eljutottak. A tüntetésre végül mégsem került sor, mert a vállalat minden megmozdulás esetére általános üzemszünet elrendelésével fenyegetett. A bányaigazgatóság jelentéséből az is kiderül, hogy a tervezett lépések elmaradásában Tolnainak is szerepe van, „aki tudatában volt annak, hogy ezzel a mozgalommal a munkások úgysem értek volna cl eredményeket", 239 s erről sikerült meggyőznie a munkások vezetőit is. Ugyanakkor arról is tudomása van a DGT-nek, hogy a franciaországi események hatására a szociáldemokraták igyekeznek pozícióikat erősíteni, s ennek érdekében országosan „zavarokat kelteni és ezt a ... mi üzemeinknél oly módon . . . hogy az újhegyi elektromos központ beszüntetésével akarja a sztrájkot hathatósabbá tenni." Ebből a célból titkos agitációt kezdtek az elektromos központ és az előkészítő telep munkásai között. A hírrel kapcsolatban a jelentés még megjegyzi, hogy felkészültek, mert rendelkezésükre áll a vállalat kebelében létesült munkavédelmi szervezet és a Nemzeti Munkavédelmi Szövetség is. Bizonyos, hogy ennek az információnak, amelyhez .bizalmi emberükön keresztül jutottak, az a része teljesen kizárt, hogy a tervezett akció az MSZDP központjából indult ki. Annak viszont megvan a realitása, hogy a nap mint nap előkerülő sztrájktervek sorában az erőmű kikapcsolása szerepelt. A vállalatot erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy célszerű-e részükről eléje menni az eseményeknek, s ha igen, milyen eszközökkel. Felfogásuk az, hogy a nem kívánatos elemek azonnali elbocsátása nem célszerű, mert ,,- habár tudomásuk van folyamatos nyugtalankodásról, ezek még nem öltöttek olyan mértéket kihatásukban, hogy meglepetésszerűen nagyobb mérvű elbocsátást kellene eszközölniök". Elhatározásuk szerint engedményekkel elmennek teherbírásuk határáig. Ez azonban teljesen kizárja a 6, illetve 8%-os bércsökkentés megszüntetését, mert ez a vállalatnak évi 860 000 P többletkiadást okozna, ami véleményük szerint elviselhetetlen terhet jelentene. Megfelelő időben ugyanakkor közölni fogják a munkásokkal, hogy a téli és őszi segélyt az előző évihez hasonló időpontban és mértékben ki fogják adni. Az előléptetéseket gyorsabb ütemben fogják eszközölni azok számára, akiket erre alkalmasnak tartanak. Ha ezek az intézkedések nem vezetnének eredményre, s bérmozgalmak robbannának ki, akkor a nyugtalanító elemeket azonnal elbocsátják. 240
