Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
A társaság által karbantartott és tulajdonát képező azon utak kivilágítását kérjük, melyeken a közlekedés életveszélyes, s melyeket kizárólag a bányászok használnak a munkahelyre való eljutás céljából; Kérjük a telepeken a vízelvezető (folyókák) kikövezésének elrendelését, továbbá a pöcegödrök nappali tisztításának beszüntetését, végül a sertésszállásoknál levő korhadt vízaknatetők kicserélését; Szíveskedjék a Meszes-telepen levő villamosmegállóhoz vezető utat használható állapotba hozni ; Sérelmesnek tartjuk, hogy a munkásság vezetőit az előléptetéseknél mellőzés éri, csak mert a munkásság érdekeit az igazgatóság előtt .képviselik; Az Igazgatóság figyelmét felhívjuk arra a sajnálatos körülményre, hogy egyes felügyelők, munkavezetők a szakszervezeti vezetőket ide-oda helyezgetik és részükre megtorló intézkedéseket helyeznek kilátásba." 195 A bánya vezetőivel folytatandó tárgyalást megelőzően a bizalmi emberek megbeszélésre ültek össze. Tolnáin, Bertrandton kívül csak a bányászság képviselői voltak jelen, Meszes, Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas, Hosszúhetény bizalmi embereiből kettő-kettő. Annak ellenére, hogy a megbeszélés titkossága miatt tárgyaltak ilyen szúk körben, a rendőrségi jelentés beszámol az elhangzottakról. E szerint abban állapodtak meg, hogy a 11 követelés közül semmiképpen nem engednek a lakfenntartási illetékre, valamint a szanált napokra vonatkozó kívánságaikból. A jelentés még arról is beszámol, hogy a bányaigazgatósághoz való menetelük alatt a vasasi és somogyi bizalmiak kioktatták a pécsbányaiakat az esetleg bekövetkező éhségsztrájk kiviteléről. Ennek során - állítólag - még arról is beszéltek, hogy a sztrájk kezdetével meg kell várni, míg a bányamérnökök, bányamesterek és főaknászok is leszállnak, s csak ezt követően kell megszállni az aknaszájakat, hogy többé se le, se föl ne tudjon senki menni. A radikalizmusra és a kompromisszumra való hajlandóság sajátos keveredése figyelhető meg ezekben a jelenségekben. A tárgyalási készséget fejezi ki a memorandum igen mérsékelt hangú megfogalmazása, s az a tény, hogy a sztrájk előtti fő követelések közül kimaradt a 8%-os bércsökkentés megszüntetése. Ugyanakkor még így is számolnak azzal, hogy kívánságaikat elutasítják, s erre adandó válaszukban a radikalizmust a termelésben résztvevő vezetők foglyul ejtésével kívánják a korábbinál magasabb szintre emelni. 196 A tárgyalások néhány napig tartottak, s annak ellenére, hogy nem jött létre azonnal megállapodás, érzékelhető volt, hogy a vállalat vezetése is hajlik a megegyezésre. Bizonyos, hogy ebben szerepe volt a különböző fórumokról jövő figyelmeztetéseknek, s az ezek megalapozottságát bizonyító hangulatnak, amely a bányatelepek munkásai között uralkodott. Erről nap mind nap módjukban állt megbizonyosodni. Ebben a helyzetben nem merte vállalni az igazgatóság a munkások esetleges provokálásának következményeit. Annál is inkább, mert a belügyminiszter kinyilvánította véleményét, hogy hatósági támogatásra a vállalat csak akkor számíthat, ha a várható sztrájk nem nyílt provokációra robban ki. 197 November 26-án létrejött a megállapodás, amelyről a vállalat vezetése a szokásoknak megfelelően hirdetményen keresztül tájékoztatta a munkásokat. 1, Addig, amíg a jelenlegi szénrendeléseink megengedik, a havonkénti munkanapok beosztása a következő lesz: a) minden hónapban legalább 16 termelési és szállítómunkanapot tartunk és ennek folytán minden munkásnak, amennyiben rendesen végzi műszakjait, alkalma lesz havonta legalább 16 műszakot teljesíteni. b) A szombati napok teljes üzemszüneti napok lesznek, de a múlhatatlanul szükséges fenn-