Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

sztrájk résztvevői laktak, gyűlést hirdettek a pártszervezet erősítésére. A hatóság azonban ezeket nem engedélyezte a diftériamegbetegedések és a lehiggadt munkásság hangulatának felizgatása miatt.

193 A gyűlések elmaradása azonban nem befolyásolta a szervezkedés sikerét. A házról házra járó agitátorok Mecsekszabolcson egy nap alatt 123 egyént szerveztek be. Egy hét alatt a korábbi 49-ről 183-ra emelkedett a párttagok száma. November közepén a belügyi jelentések arról számolnak be, hogy „az MSZDP Pécs vidéki szervezkedése, még mindig erősödik. A keresztényszocialista és a nemzeti egység szervezetei pedig állandóan hanyatlanak, sőt előreláthatóan helyenként teljesen megsemmisülnek. . . . Pécsbányatelepen, ahol pedig a munkások eddig kevés kivétellel keresztényszocialisták voltak, a hó elején megalakult a szociáldemokrata párt- és szakszervezet 100 fővel, és rohamosan nő a taglétszám". A szervezőtevékenység hatékonyságát nagyon jól mutatja, hogy a bányatelepen egymás után jönnek létre az MSZDP női szervezetei. Mecsekszabolcson 51, Vasason 280, Somogyon 280, Hosszúhetényben 42 taggal. November 23-án valamennyi szervezet 4-4 tagot küldött Budapestre kiképzésre. December elején pártgyűléseket tartottak a bányász szervezetek, s ezeken a bányavezetőséggel kötött megállapodást vitatták meg. A hangulatra az volt a jellemző, hogy a központot képviselő vezetők mérsékletre intették a munkásokat, akik körében még az a gondolat is felvetődött, hogy túszul ejtik a bánya vezetőit, amikor azok hivatalukból következően a bánya mélyén tartózkodnak.

194 Decemberre a szociáldemokrata szerveződés eredményessége még fokozódott s elérte a tetőpontot „ . . . A Magyarországi Bánya és Kohó Munkások Nemzeti Szövetsége 129 taggal még fennáll", ugyanakkor Pécsbányatelepen 1000 tagja, Mecsekszabolcson 721 tagja van az MSZDP-nek. Emléklapokat állítottak össze, melyeken az éhségsztrájkban résztvett hőseiket sorolják fel községenként. Ezeket a lapokat nyilvános helyeken kifüggesztették. A hatóságoknak adatot szolgáltató munkások után nyomozni kezdtek és ezeket kizárták maguk közül. A munkásság összetartását fejezte ki az a csendőrségi jelentés, amely szerint Vasason termelik a legjobb minőségű szenet, a DGT ezért elrendelte, hogy ott folyó hó 5-étől hetenként csak egy szanált napot tartsanak - míg Mecsekszabolcson ugyanakkor hármat. A vasasi munkások, hogy együttérzésüket bebizonyítsák, megüzenték a mecsekszabolcsiaknak, hogy ők is három szanált napot tartanak. Jelszavuk: „Mind vagy senki!" Tolnai József november 15-én átadta a bányavállalat vezetőségének azt a 11 pontból álló memorandumot, amelynek összeállításáról már néhány héttel korábban bizalmi értekezleten beszéltek. A munkások a memorandumban foglaltak komolyságára úgy kívánták felhívni a vállalat figyelmét, hogy csökkentett tempóban dolgoztak, s így a napi termelés az éhségsztrájk előttinek 60%-ára esett vissza. A memorandum szövege azonban egyáltalán nem tükrözi ezt a harcos elszántságot: ,, . . . a mindenkori szanált napok minden aknára és minden munkásra egyformán kötelezőek legyenek, a szokásos berendelések mellőzésével; Az újabb munkaerők felvételénél a bányamunkások családtagjainak előtérbe helyezését kérjük; Az egyik aknáról a másikra való áthelyezésnél szíveskedjék figyelembe venni a munkás mindenkori lakóhelyét; A társasági házak minden lakásába a villany bevezetését kérjük; A munkásság részére szokásos évenkénti egy méter fának a kiutalását kérjük; Sérelmesnek tartjuk a lakás- és telepszabályzat eredeti formájának keresztülvitelét;