Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
A bíróság bűnösnek találta őket. Az indoklás elvi bevezető részében olvashatjuk: „Nem fér kétség ahhoz, hogy a kommunista szervezkedés a bolsevizmus létesítését célozza, ami viszont - siker esetén - az ... állami és társadalmi rend törvényes rendjének erőszakos felforgatásához vezet. . ." „Az 1921. III. tc. első fejezete pedig a maga egészében védelmezi az állam és társadalom törvényes rendjét a teljes felforgatásra, vagy megsemmisítésre, különösen a magát proletárnak nevező társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal és szervezkedéssel szemben, és így nyilvánvaló, hogy . . . egy esetleges világmogalommal szemben is megvédeni rendeli. Minthogy pedig a „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelszó alatt működő és az egész világon az állami és társadalmi rendet felforgatással veszélyeztető gyakorlati kommunizmus végsőharcot hirdet a mai társadalmi rend ellen és Spanyolországban vívja ez idő szerint nagy harcát a mozgalomnak az egész világra kiterjesztését illetően, a magyar állami és társadalmi rendre nézve is veszélyt jelent az, ha itt az országban abban az irányban tevékenykednek, hogy a Spanyolországban a spanyol népfront oldalán harcoló kommunisták iránt rokonszenvet keltsenek, és hogy a spanyol kommunisták megsegítését előmozdítsák." Ezek előrebocsátása után a törvényszék megállapította, hogy Berki és Hajas azzal, hogy Csehszlovákián keresztül ki akartak jutni Spanyolországba, s e célból rávették Tarcsafalvinét, hogy értük anyagi felelősséget vállaljon „az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére. . . irányuló mozgalomban tevékenyen részt vettek". Hajas ezen felül azzal a cselekményével, hogy Szigetváron a saját kezdeményezésére többeket a kommunista eszméknek kívánt megnyerni, az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett. Hajas (Hajós) Imrét a törvényszék még kormányzósértésben is vétkesnek találta,, s összbüntetésként kettő év és három hónapi fegyházra és tíz évi hivatalvesztésre, s politikai jogai ugyanennyi időre történő felfüggesztésére ítélte. Berki (Paczona) Pétert i évi fogházra és háromévi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanennyi időre történő felfüggesztésére ítélték. 147 A kérdés ilyen részletes bemutatása jól érzékelteti, hogy a kommunista fiatalok nagy mértékben csak önmagukra számíthattak, fejlődésüket az egymás között folytatott beszélgetések, viták útján segítették elő. Szembeötlő azonban tapasztalatlanságuk csakúgy, mint az ügyük igazába vetett hitük, személyes tisztességük és bátorságuk. Helyzetüket jelentősen nehezítette a központi utasítások és kapcsolatok esetlegessége.
