Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
Mohácsit az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettel és három rendbeli sajtórendészeti vétséggel bíróság elé állították, míg a vele kapcsolatba került személyek közül 7 ellen az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló vétség alapján indítottak eljárást. 130 A tárgyalás során bebizonyítást nyert, hogy Mohácsi levelezési kapcsolatban állott budapesti kommunistákkal. A címek és nevek több alkalommal változtak, akik a konspiráció elemi ismereteire kioktatták, s ellátták bizonyos propagandaanyaggal. 131 1932-ben került kapcsolatba a kommunista mozgalommal. A kapott sajtó- és propagandaanyagot részben elolvasásra átadta, részben együtt olvasták és megbeszélték azokkal, akikkel szemben szintén eljárás indult. Természetesen a szervezkedésben való részvételt mindenki tagadta, bűnösségüket csak annyiban ismerték el, hogy tudtak Mohácsi tevékenységéről és nem jelentették fel. A bíróság Mohácsit bűnösnek mondta ki, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettben és sajtórendészeti vétségben, s ezért egyévi börtönbüntetésre ítélte. A többi vádlott: Dudok Sándor, Szabó József, Rákóczi József, Mózes István, Schelczer Mór néhány hétig, illetve hónapig terjedő büntetésben részesült. Négy vádlottal szemben elejtették a vádat. A Mohácsi elleni per során nem mutatták ki a szervezkedés kapcsolatát a pécsi Haraszti-féle mozgalommal, de a nyomozás során birtokába jutottak a csendőrnyomozók olyan adatoknak, amelyek a pécsi szervezkedés leleplezéséhez vezettek. 132 A kommunista szervezkedés leleplezés előzményeihez azonban más tényezők is kapcsolódnak. 1933 telén és kora tavaszán egy 1919-es britanniás tiszt, Gert Alajos, aki a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvoskarának pár évig hallgatója, jelenti a pécsi hadtest parancsnokságnak (mint annak besúgója), hogy az egyetemen kommunista szervezkedés folyik. Ennek alapján kezdett hozzá a csendőrnyomozó alosztály a szervezkedés felgöngyölítéséhez. Ilyen előzmények után került sor a júniusi letartóztatásokra és októberben a nagyszabású kommunista perre, amelynek közel 50 vádlottjából 14-en voltak előzetes letartóztatásban. A per fövádlottja Haraszti István Ernő 1910-ben született orvostanhallgató, aki korábban a bécsi, majd páduai egyetemen tanult, és 1931-ben került Pécsre, tanulmányainak folytatására. Haraszti apja katonaorvos volt, akit a fehérterror idején brutálisan meggyilkoltak, igazságtalan halála egy életre szóló nyomot hagyott az akkor kilencéves gyermek lelkében. Gimnáziumot végzett, de apja miatt egyetemre nem vették fel, ezért Vácon 'kitanulta a molnárságot. Ismerősei segítségével azonban sikerült kijutni a bécsi egyetemre, majd Páduába. Amikor hazatért 1932-ben kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal, a párt budapesti központi szerveivel. 1932 második felében látott hozzá Pécsett a szervező munkához. Bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, s rövidesen megismerkedett az eszperantó kör néhány tagjával, köztük Horváth Mateovics József bányásszal, aki már Belgiumban kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Benczúr Gyula borbélysegéddel, Prassnig Irénnel és másokkal. Horváthban és Benczúrban felismerte, hogy olyan emberek, akik képesek önálló szervező munkára. Ezért megnyerte őket, hogy a bányászok, illetve a fiatal munkások körében fejtsenek ki szervező tevékenységet. Ebben a körben ismerkedett meg Ditrich Andrással, akiről a későbbiekben kiderült, hogy a rendőrség besúgója volt, s a szervezkedéshez való csatlakozásáról állandóan tájékoztatta a rendőrséget. Ditrich korábbi külföldi tevékenységével nyerte meg Haraszti bizalmát. Elmondta, hogy Franciaországban a kommunista párt tagja volt. Olaszországban pedig antifasiszta. Elvállalta a Pécs-Budapest közötti futárszolgálatot. Ebben a megbízatásban tájékozódott mindenről. Haraszti leveleit bemutatta a rendőrségen, ahol fotómásolatokat készítettek azokról.
