Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

Haraszti István Ugyanakkor magatartásával állandóan újabb és újabb lépésekre igyekezett ösztönözni a szervezkedés vezetőit, igazi agent provocateur módjára viselkedett. A szervezkedés eredményessé tétele érdekében rendszeres megbeszéléseket tartottak, főleg a Társadalmi Szemléből olvastak, vagy más illegálisan eljuttatott propagandaanyagon keresztül ismerkedtek a kommunizmus elméletével. Több alkalommal mecseki kirándulást szerveztek, amelyeken Haraszti előadásokat tartott a szervezkedés szükségességéről, a hitlerizmusról, a német kommunisták helyzetéről, a kommu nista mozgalom szükségességéről, illegális röplapokat terjesztettek (Munkás ifjúság, Ifjúsági Szemle). A mecseki kirándulásokra Benczúr mindig magával hozott öt-hat fiatal munkást, akit sikerült megnyerni a szervezkedésnek. A bányászok közötti tevékenység során kapcsolatba kerültek egy már korábban elindult csoport tagjaival. Vajda János 1929-től volt a kommunista párt tagja, s már ekkor kísérletet tett Somogybányatelepen illegális sejt kialakítására. A pártnak egy Nagy József nevű, Tatabányáról Vasasra került bányászon keresztül lett tagja. Ugyancsak ő szervezte be Fodor János bányászt is. A sejt összeköttetésben állt Budapesten Kovács János és Zrínyi (illegális nevek) nevű párttagokkal, akiktől 1929 augusztusában röplapokat kaptak, amit Vasason Fodor el is szórt. 1929 szeptemberén egy Kulcsár nevű (illegális név) elvtárs kereste meg őket Budapestről és a bányászok körében terjesztendő propagandaanyaggal látta el őket.

133 Vajda közben átmenetileg külföldre távozott, s ez alatt a szervezet vezetését Müller Jakab nyugalmazott hosszúhetényi bányász látta el, Jakab József és Radó