Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

6. A KMP szervezkedése a harmincas években 1930 februárjában a válság állandó mélyülése, a dolgozók helyzetének további romlása közepette tartották a KMP II. kongresszusát a Moszkva melletti Aprilovkában. A kongresszus, a párt korábbi törekvéseinek megfelelően, „célul tűzte ki a szervezett és szervezetlen munkások egységfrontjának megteremtését. A legfontosabb feladatként az üzemi munka megjavítását, a nagyüzemi szervezetek kiépítését jelölte meg. Ugyanakkor harcot hirdetett a nagybirtok megváltás nélküli kisajátításáért és ingyenes felosztásáért a mezőgazdasági munkások és szegényparasztok között. Állást foglalt a Szovjetunió mellett, s megbélyegezte az imperialista hatalmak háborús készülődését. A KMP II. kongresszusa mozgósító hatásának nyomán országszerte megerősödött a párt tevékenysége, a nyílt, sorozatos akciók szervezésére irányuló törekvés. Az illegalitásba kényszerített párt minden erejével arra törekedett, hogy megteremtse a maga számára a legális munka bázisait nemcsak a szakszervezetekben, a szociáldemokrata párton belül, hanem a különböző munkás kultúr- és sportegyesületekben is. így vált a Munkás Eszperantó Kör a KMP egyik fontos pécsi bázisává. Innen indult ki 1927-ben a bányászszervezetek újjáépítése is. A fellelhető nagyon hézagos adatokból az állapítható meg, hogy a szervező munka a Pécs környéki bányákban meglehetősen laza szervezeteket hozott létre. A bányászok között a párt ideológiai befolyása összehasonlíthatatlanul szélesebb körű volt, mint szervezeti ereje. Hozzájárult persze ehhez az is, hogy a bányászok közül éppen a legaktívabb tagok, egyrészt a súlyosbodó gazdasági válság következtében, másrészt a rendőrség erőteljes figyelése eredményeképpen egymásután mentek külföldre. így aztán a párt szervezeti életében állandósuló válság mutatkozott a bányavidéken, és 1930 tavaszán a párt Központi Bizottsága ennek leküzdésére Pécsre küldi Schimmel Gusztávot (illegális név), akit a pécsi bányászok ezután csak mint „Gusztit" ismernek. Az ő ve68 68 ÊI.JEN «.~i3í)i^ proletár. 4.LJÉK/ Munkát v.-.;; l-anyerrt »»*T be í unit PC RADiLMAT,) i • A Frigyes laktanya előtt szórt röpcédula (1930 szept.)