Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

A tények igazolják ezt a megállapítást, mert egy 1932 tavaszán készül rendőrségi jelentésből egyértelműen kitűnik,

88 hogy a megye területén - kiemelkedően a pécsi járásban - tevékenykedett a legtöbb szervezet (10 községben), ugyanakkor a szentlőrinci, a siklósi, a mohácsi járásban nem voltak a szociáldemokrata pártnak helyi csoportjai, a baranyavári járásban Peterdcn, a pécsváradiban Hosszúhetényben, a hegyháti járásban Komlón és Szászváron működött szervezett. Ez utóbbi két helyen a Bánya- és Kohómunkások Szövetségének volt helyi csoportja. A komlói csoport tevékenysége azonban már hosszabb ideje szünetelt, nem tartottak tisztújítást, nem volt vezetősége. Ugyanez a jelentés nagymértékben eltúlozza a párt pécsi szervezetének taglétszámát 9-10 000 főben jelölve azt meg, ugyanakkor a gazdasági szakcsoportokban résztvevőkét 500 főben. Az első szám teljesen légbőlkapott, legfeljebb a korábban lezajlott választások során a szociáldemokrata jelöltekre leadott szavazatok alapján alakulhatott ki, az utóbbi szám körülbelül fedi azoknak a szakszervezeti tagoknak a számát, akik a rendkívül nehéz időszakban is fizették a szakszervezeti járulékot.

89 A pécsi kisiparosoknak mintegy 40%-át a szocialista elvekkel azonosulónak s ezek mintegy felét párttagnak tünteti fel. Abból kiindulva, hogy nagy többségük mint tanonc vagy segéd már kapcsolatban állt a párttal s ezt fenntartotta az önálló iparossá válás után is. Ez a kép bizonyosan hízelgő a szociáldemokraták tevékenységének hatásfokára, de semmiképpen nem igaz. Annak ellenére, hogy kétségtelenül kimutatható, hogy a válságnak a kisiparosokat nyomorba döntő hatása jelentősen felerősítette a szociáldemokrata párt iránti érdeklődésüket. 1932. július 28-án a pécsi Iparoskör Rákóczi úti kerthelyiségében mintegy 300 megjelent iparos és kereskedő részvételével nagygyűlés zajlott le. A rendőrségi jelentés szerint ,,Úgy a kereskedők, mint iparosok komolyabb elemei távoltartották magukat, főként szélsőséges elveikről ismert kisiparosok, piaci árusok és néhány szélsőséges zsidó kereskedő" előtt Ruzsinszky Béla nyitotta meg a gyűlést.

90 A kormányzat gazdasági rendszere a tönk szélérc juttatta, vásárló- és termelőképtelenné tette az iparos és kereskedő »osztalyt«. Nem akarnak felfordulást, csupán a kormány figyelmét akarják nyomatékosan felhívni arra, hogy „az országot nem lehet megmenteni azzal, hogy ölhetett kézzel nézik, hogy hogyan húzzák le a redőnyöket, miként emelkedik a munkanélküliek száma." „Trianont'szeretik a mai gazdasági rendszer okának feltüntetni, pedig egyetlen kereskedő és iparos sem ment emiatt tönkre, hanem a kibírhatatlan adózás, a lehetetlen közszállítási feltételek, a kartellek és az államilag támogatott közüzemek miatt". A bevezető hangvétele a közönséget lelkesedésbe hozta s ennek jeleként „Nem kell adót fizetni, meg kell tagadni az adófizetést" jelszavakat kiáltoztak. Esztergályos is részt vett a gyűlésen és rövid hozzászólásában örömét fejezte ki afölött, hogy a kisiparosok is megindították az önvédelmi harcot. Felszólalása nagy tetszést aratott, pedig abban nem kevés demagógia fogalmazódott meg. „Kisiparosság légy éber, nc lantot pengess azok előtt, akik kötelessége helyzeteden javítani, hanem kemény ököllel üss rá a kormány asztalára." „Kisiparos segíts magadon, az Isten is megsegít!", mondta. Schüller Zoltán hangvétele lényegesen radikálisabb volt. Szerinte a gazdasági helyzetért a kormány politikája 50",

n-ig felelős, „itt csak egy segít, a radikális rendszerváltozás . . . Nekünk nem kérnünk, könyörögnünk kell, mi követelünk cs memorandumunk ultimátumszerű kell hogy Jegyen." A gyűlés ezek után úgy határozott, hogy az előterjesztett határozati javaslatot elveti s kimondta, hogy szükségesnek tartja a tüntető sztrájk megszervezését és ezzel kapcsolatban egy újabb demonstratív gyűlés megtartását. Ennek megszervezésére előkészítő bizottságot hoztak létre Ruzsinszky Béla vezetésével, amelyben hatan-hatan képviselték az iparosokat és kereskedőket.

91