Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
indokolja, hogy azok gazdasági célú rendeltetésüktől eltérően a szociáldemokrata párt politikai célú agitációjának is eszközei. Ez a helyzet különösen azokon az agrár jellegű vidékeken áll fenn, ahol „a szociáldemokrata párt nyílt politikai szervezkedése a fennálló korlátozó rendelkezések s a hatóságok ellenőrzése és beavatkozása folytán nem tud kellő érvényesülést találni". Ez a törekvés annál nagyobb veszélyt rejt magában, mert a mostoha gazdasági viszonyok következtében a párt elvei és törekvései a legfogékonyabb talajra találnak az agrárszegénység körében. A főispán utal arra, hogy a kormány igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel a gazdasági helyzeten javít s ezzel kiküszöböli azokat az alapokat, amelyeken a szociáldemokrata befolyás gyors sikereket ért el. Mindezek mellett azonban szükség van az agrár jellegű vidékeken a terjeszkedés megakadályozására, s amennyiben ez a szakszervezetek helyi csoportjai útján történik, ezekkel szemben a legerélyesebb rendszabályok alkalmazására: működésük felfüggesztésére és esetleg feloszlatásukra is. A fentiekből következően a vizsgálatoknak az ügy és vagyonkezelésen túl ki kell terjednie minden olyan jelenségre, amelyből lehet következtetni, hogy az egyesület politikai tevékenységet fejt ki. Ezért az egyesületek összes iratait, gyűlési jegyzőkönyveit, pénztári könyveit stb. gondosan át kell nézni. Amennyiben a vizsgálat során olyan jelenséget észlelnek, amely rendőri nyomozást igényel, azonnal vegyék fel a kapcsolatot a vizsgálatot végző tisztviselők a rendőrhatóság vezetőjével. A leghelyesebb, ha ezt az érintkezést már a vizsgálat megkezdése előtt felveszik, mert ezzel „a vizsgálat eredményes irányban való folytatását esetleg előmozdító támpontok" birtokába jutnak. 71 Ebben egyértelműen benne van, hogy a közigazgatási intézkedésekkel egyidejűleg a kérdés rendőrségi intézkedésekkel történő társítását tartja célravezetőnek. A vizsgálatok hamarosan megindultak az egész megyére kiterjedően. Nagyon természetes, hogy ezek során kiemelt helyet kaptak a bányakerületek, a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai. Az is természetesen következik a fentiekből, hogy sok hiányosságot állapítottak meg. Ezek nagyrésze azonban a pénzkezelés területére esik, s „a hozzánemértésből eredő felületességgel" magayrázhat. Egyik-másik egyesületnek a tevékenységét felfüggesztették az alapszabálynak nem megfelelő működés miatt. így pl. a hosszúhetényi helyi csoportnál megállapították a levelezés átvizsgálása során, hogy egy „csomó Mi az igazság című, Szőke László által szerzett és a Népszava kiadásában megjelent szociáldemokrata irányú" röpiratot tároltak. Találtak egy Bertrandt titkár aláírással ellátott levelet, amelyben egy népgyűlésről van szó, s melyben felhívja a helyi csoport elnökét, hogy lépjen érintkezésbe a szociáldemokrata párttitkársággal. Az elnök a vizsgálat során annak a véleményének adott kiejezést, hogy a helyi csoport nem politikamentes, s „nekünk jogunk van politikával foglalkozni." Mindezek együttesen teremtettek alapot ahhoz, hogy a szervezet működését felfüggesszék.' 2 A pécsi rendőrkapitány a szakszervezetek ellenőrzésével kapcsolatban megfogalmazza, hogy ehhez nincs jogköre, csupán az egyesületek tevékenységének figyelemmel kísérése a feladata. Ennek alapján azonban számos olyan megállapítást tesz, amellyel bizonyítani kívánja, hogy Pécsett a szakszervezet és a szociáldemokrata párt között szoros egybekapcsolódás van. A párt irodája és az egyes szakszervezetek helyiségei ugyanazon épületben vannak, Dick György egyszemélyben a párt vezető titkára és a szakszervezeteket is irányítja. A párt vezetői egyszersmind vezetői a szakszervezeteknek is. Ilyen körülmények között természetesnek és érthetőnek látszik, fogalmazza meg véleményét, hogy a szakszervezetek teljesen a szociáldemokrata párt politikai befolyása alatt állnak. Működésükben annyira egyöntetűséget mutatnak, hogy a szakszervezetek és a politikai párt működését elhatárolni csak formailag lehet, míg belső életüket tekintve, egymástól alig választhatók cl. Ezen az alapon egyértelmű, hogy a szakszervezetek a gazdasági kérdések mellett, politikai kérdésekkel is foglalkoznak - titokban, s mivel tagjai között tekintélyes szám-