Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

indokolja, hogy azok gazdasági célú rendeltetésüktől eltérően a szociáldemokrata párt politikai célú agitációjának is eszközei. Ez a helyzet különösen azokon az agrár jellegű vidékeken áll fenn, ahol „a szociáldemokrata párt nyílt politikai szervezkedé­se a fennálló korlátozó rendelkezések s a hatóságok ellenőrzése és beavatkozása foly­tán nem tud kellő érvényesülést találni". Ez a törekvés annál nagyobb veszélyt rejt magában, mert a mostoha gazdasági viszonyok következtében a párt elvei és törek­vései a legfogékonyabb talajra találnak az agrárszegénység körében. A főispán utal arra, hogy a kormány igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel a gazdasági helyzeten javít s ezzel kiküszöböli azokat az alapokat, amelyeken a szociáldemokrata befolyás gyors sikereket ért el. Mindezek mellett azonban szükség van az agrár jel­legű vidékeken a terjeszkedés megakadályozására, s amennyiben ez a szakszerveze­tek helyi csoportjai útján történik, ezekkel szemben a legerélyesebb rendszabályok alkalmazására: működésük felfüggesztésére és esetleg feloszlatásukra is. A fentiekből következően a vizsgálatoknak az ügy és vagyonkezelésen túl ki kell terjednie minden olyan jelenségre, amelyből lehet következtetni, hogy az egyesület politikai tevékeny­séget fejt ki. Ezért az egyesületek összes iratait, gyűlési jegyzőkönyveit, pénztári könyveit stb. gondosan át kell nézni. Amennyiben a vizsgálat során olyan jelenséget észlelnek, amely rendőri nyomozást igényel, azonnal vegyék fel a kapcsolatot a vizsgálatot végző tisztviselők a rendőrhatóság vezetőjével. A leghelyesebb, ha ezt az érintkezést már a vizsgálat megkezdé­se előtt felveszik, mert ezzel „a vizsgálat eredményes irányban való folytatását esetleg elő­mozdító támpontok" birtokába jutnak. 71 Ebben egyértelműen benne van, hogy a közigazga­tási intézkedésekkel egyidejűleg a kérdés rendőrségi intézkedésekkel történő társítását tartja célravezetőnek. A vizsgálatok hamarosan megindultak az egész megyére kiterjedően. Nagyon természetes, hogy ezek során kiemelt helyet kaptak a bányakerületek, a Bánya- és Kohómunkások Or­szágos Szövetségének helyi csoportjai. Az is természetesen következik a fentiekből, hogy sok hiányosságot állapítottak meg. Ezek nagyrésze azonban a pénzkezelés területére esik, s „a hozzánemértésből eredő felületességgel" magayrázhat. Egyik-másik egyesületnek a tevékeny­ségét felfüggesztették az alapszabálynak nem megfelelő működés miatt. így pl. a hosszúheté­nyi helyi csoportnál megállapították a levelezés átvizsgálása során, hogy egy „csomó Mi az igazság című, Szőke László által szerzett és a Népszava kiadásában megjelent szociáldemok­rata irányú" röpiratot tároltak. Találtak egy Bertrandt titkár aláírással ellátott levelet, amely­ben egy népgyűlésről van szó, s melyben felhívja a helyi csoport elnökét, hogy lépjen érint­kezésbe a szociáldemokrata párttitkársággal. Az elnök a vizsgálat során annak a véleményé­nek adott kiejezést, hogy a helyi csoport nem politikamentes, s „nekünk jogunk van politi­kával foglalkozni." Mindezek együttesen teremtettek alapot ahhoz, hogy a szervezet műkö­dését felfüggesszék.' 2 A pécsi rendőrkapitány a szakszervezetek ellenőrzésével kapcsolatban megfogal­mazza, hogy ehhez nincs jogköre, csupán az egyesületek tevékenységének figyelem­mel kísérése a feladata. Ennek alapján azonban számos olyan megállapítást tesz, amellyel bizonyítani kívánja, hogy Pécsett a szakszervezet és a szociáldemokrata párt között szoros egybekapcsolódás van. A párt irodája és az egyes szakszervezetek helyiségei ugyanazon épületben vannak, Dick György egyszemélyben a párt vezető titkára és a szakszervezeteket is irányítja. A párt vezetői egyszersmind vezetői a szakszervezeteknek is. Ilyen körülmények között természetesnek és érthetőnek lát­szik, fogalmazza meg véleményét, hogy a szakszervezetek teljesen a szociáldemokra­ta párt politikai befolyása alatt állnak. Működésükben annyira egyöntetűséget mutatnak, hogy a szakszervezetek és a politikai párt működését elhatárolni csak formailag lehet, míg belső életüket tekintve, egymástól alig választhatók cl. Ezen az alapon egyértelmű, hogy a szakszervezetek a gazdasági kérdések mellett, politi­kai kérdésekkel is foglalkoznak - titokban, s mivel tagjai között tekintélyes szám-

Next

/
Thumbnails
Contents