Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
ban vannak szélsőséges elemek, „nincs kizárva, bár erre konkrét adatunk nincsen, hogy a szakszervezeteken belül nemzetellenes, vagy kommunista agitáció is folyik". A szakszervezetek mellett különös hangsúllyal hívja fel a polgármester figyelmét a munkásképző egyletre s az azon belül működő szavalókórusra, amelynek tevékenysége súlyos kifogás alá eshet az általa betanult és előadott anyagokon keresztül. 73 193 1. november 23-án a pécsi szociáldemokrata pártszervezet vezetőségi ülésén határozatot hozott egy bizottság megalakításáról, amelynek feladata a „szervezett munkanélküliek elhelyezése". A szervezet létrehozásának szükségességét többféle indokkal támasztották alá. 1. A város megkezdte az ínségesek ellátását, amelynek megvalósulásában jelentős szerepe volt a vezetőség által a polgármesterhez eljuttatott ilyen irányú követeléseknek. 2. Keresztényszocialista s más politikai irányzatok igyekeznek kihasználni a nyomor teremtette helyzetet „becstelen politikai törekvésekre". 3. A munkanélküliek között olyan nagy az elégedetlenség, hogy más szélsőségek felé is elhajlanak. Szeptemberben pedig két gyűlést is betiltott a rendőrség, mert azokon eltértek a napirendtől. Ezért a szociáldemokratáknak kézbe kell venniök a munkanélküliek vezetésének ügyét. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezett munkanélkülieket s a legnagyobb „erőfeszítést fordítja a mielőbbi elhelyezésükre". Hetente jelentési kötelezettséggel tartozik a szakszervezeti titkárnak. A szakszervezeti helyi csoportok három naponként nyilvántartásba veszik a munkanélkülieket. 74 A létrejött bizottság természetesen nem volt képes a vállalt feladatnak eleget tenni az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség időszakában. Az általuk összeállított jelentések azonban hozzávetőleges képet nyújtottak arról, hogy a szervezett munkások milyen számban maradtak munka nélkül, illetve a létszámokból némi következtetést lehet levonni a szervezettség szintjére vonatkozóan is. A bizottság 1932 június 29-én készült kimutatása a munkanélküliségről és okáról 75 Csoport megnevezése férfi nő Megjegyzések Pécsbánya XII. 25. 47 10 1931. évi novemberi sztrájk miatt Szabolcs XII. 25. 31 — ugyanazért Bőrmunkás sz. megrendelés hiánya (bőrgyár, I. 10. 29 bérmozgalom miatt (15%) kesztyűgyár) 21 21 bérmozgalom miatt (15%) Kőműves csoport II-III. 280 7 bérmozgalom, építkezés hiánya, ker. szoc. követelés miatt Acs csoport II-IV. 14 — megrendelés hiánya Cipész csoport II-V. 109 — megrendelés hiánya, bérmozgalom Famunkás csoport V. 10 196 21 megrendelés hiánya, üzemszünet Élelmezési sz. cs. I-III. 201 45 üzemszünet, kizárás (sörgyári szanáÉlelmezési sz. cs. IV. 1-18. 296 19 las, 1 kereskedők segédeiket és inasaikat elbocsátották Keramikai sz. cs. V. 3. 64 24 bérmozgalom, üzemszünet Magántisztviselők cs. XII-VI. 101 13 létszámcsökkentés, ideiglenes alkalmaztatást beszüntették Szabó sz. cs. II-IV. 97 22 megrendelés hiánya, konfekciónál Vas- és fém II. 10 280 17 bérmozgalom sz. cs. III. 5. üzemszünet, sztrájk, bérmozgalom Kávéházi sz. cs. XII-II. 39 34 létszámcsökkentés Földmunkások I-IV. 319 120 munkahiány; építkezés áll; munkaösszes : XII-VI. 2124 353 közvetítő helyi munkasokat alkalmaz
