Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
A középparasztság helyzete, különösen az állatárak nagyarányú csökkenése miatt romlott. Az állattenyésztés válsága a rendkívül alacsony terményárakkal és az igen gyenge terméseredményekkel párosulva azt eredményezte, hogy 1931-re a középparaszti gazdaságok jövedelmezősége mélypontra jutott. Ugyanakkor a kormányzat a bolettarendszer bevezetésével a nagybirtok gabonaexportjának támogatására sietett. A paraszti birtok nemcsak minden állami támogatástól elesett, hanem a kereskedői uzsora minden önkényének is ki volt téve. A munkásság és a parasztság tömegeinek helyzetében bekövetkezett rosszabbodás nagy hatással volt a kispolgárság különböző rétegeire. Elsősorban a kisiparosság és kiskereskedők helyzetét befolyásolta. A dolgozó tömegek vásárlóképességének rohamos csökkenése a kereskedők, kisvállalkozók ezreit tette tönkre. A termelőtevékenység csökkenése, a mind általánosabbá váló munkanélküliség, a parasztság helyzetének fokozódó leromlása az osztályellentétek kiéleződéséhez vezettek. A gazdaság válsága politikailag is megrendítette a bethleni kormányzati rendszert. Bethlen bukása jelezte az uralkodó osztályon belül is növekvő ellentéteket, amely elvezetett a kormánypárt bomlásához. Gróf Károlyi Gyula kormánya az egyre súlyosbodó gazdasági válság és a feszülő politikai ellentétek közepette kezdte meg tevékenységét. Újabb szükségrendeletek jelentek meg, de gazdaságpolitikai próbálkozásai elégtelenek voltak ahhoz, hogy akár csak enyhítsenek az ország súlyos helyzetén, ugyanakkor a kormányzati módszerekben egyre nagyobb helyet kapott a terror. A kormánypárt további bomlása, a szociális feszültség növekedése, a tömegmozgalmak egyre erőteljesebb jelentkezése hamarosan a kormány bukásához vezetett. Az uralkodó osztályok különböző csoportjai a gazdasági válság mélypontján, a feszült belpolitikai helyzetben Gömbös Gyulától várták a megoldást. Azt, hogy „erős kézzel rendet teremt", elfojtja a tömegmozgalmakat, szétzúzza a munkásmozgalmat, megfékezi az elégedetlenkedő szegényparaszti tömegeket. Gazdasági intézkedéseivel kisegíti az uralkodó osztályokat a válságból, külpolitikájával és gazdaságpolitikájával piacot teremt a mezőgazdasági terményfelesleg számára, enyhíti a kamatterheket, létrehozza az államháztartás egyensúlyát anélkül, hogy emelné az adókat, csökkentené a fizetéseket. Az új kormányra várt tehát az a feladat, hogy tompítsa az uralkodó osztály csoportjai között kiéleződött ellentétet, helyreállítsa a nagytőke és nagybirtok meglazult szövetségét, lecsendesítse és a kormány támogatójává tegye a középburzsoáziát és kispolgárságot, új kormányzási módszereket alkalmazva kiszélesítse az uralkodó osztály összeszűkült tömegbázisát.
