Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Az MSZDP pécsi szervezetének választmánya (1928/29) ján az alapszabályok elutasításául azt jelentette a főispánnak, hogy a sportegyesületben nemcsak munkások vannak, továbbá az MSZMP-vel kapcsolatban álló személyek is sportolnak.

31 A Munkásképző Egylet és a szociáldemokrata párt pécsi vezetősége is érzékelte a hatóság burkolt támadásának megerősödését. Ez nemcsak felfüggesztő határozatokban volt érezhető, hanem sorra tagadták meg a legkülönbözőbb indoklással a műsorokra a termek biztosítását. Ezért újabb, korábban nagy sikert hozott dalmatiné rendezését határozták el. A Pécsi Nemzeti Színházban tervezett előadásra a Budapesti Bőipari Munkások Dalkara kapott meghívót. A polgármesterhez benyújtott kérelemben Müller Antal, a Munkásképző Egylet elnöke jellemző módon kénytelen hangsúlyozni a következőket: „Kiemeljük, hogy nyitányul a magyar Nemzeti Hymnust fogjuk zenekísérettel előadni. . ." Azonban a május 3-1 polgármesteri határozat elutasítja a kérelmet, a dalmatinét nem engedélyezte a következő indoklással: ,, . . .Az egyesület elnöksége által beterjesztett műsor keretében előadni szándékok egyes dalok és indulók szövegéből megállapíthattuk, hogy a tervezett matiné csaknem teljes egészében a társadalom egyetlen rétegének, a szociáldemokrata alapon szervezett munkásság politikai céljait szolgálná és hogy a társadalom békéjét veszélyeztetné. Ezek miatt színházunkat, amelyet Pécs város egész társadalmának áldozatkészsége létesített, politikai célok előmozdítására nem engedhetjük át. . ." IJO