Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Nem akármilyen konzekvencia vonható le ezek után, ha a tervezett matiné programjára pillantunk. A 31-én tartandó matiné programja a következő volt: „l.szám: »Hymnus« zenekísérettel. 2. szám : összkar. »Szövetsegi jelige« és Blodnerf Gy. : »Munkas üdvözlet«. Énekli a pécsi munkásképző egylet dalkara és a Budapesti Bőripari munkások dalkara, zenével kíséri a pécsi munkásképző egylet zenekara. 3. szám: Müller: »Arra feie« és Lányi: eredeti népdalok, énekli a budapesti bőrmunkások. dalkara. 4. szám: Farkas Nándor: »Fantazia«, Réfi G. : »Barcarolla« és Thern K. : »Dalünnepen«. Énekli a pécsi munkásképző egylet dalkara. 5. szám: Kerner Jenő: »Repülj dalunk« (összkar) és Nóvák: »Zászlóbontás«. Énekli a pécst munkásképző egylet dalkara és a budapesti bőripari munkások dalkara. 6. szám: Beethoven: »Himnusz az éjhez« és Kodály: »Túrót eszik a cigany«. Énekli a pécsimurtkásképző egylet női kara. 7. szám: Erkel: »Elvennelek én« és Szilker: »Jó éjt«, énekli a budapesti bőripari munkások dalkara. 8. szám: Bizet: Carmen című operából »Escamillo belépoje». Énekli a pécsi munkásképzőegylet dalkara, zenével kíséri a pécsi munkásképző egylet zenekara. 9. szám: Sehen József: »Munka dala« (összkar). Énekli a pécsi munkásképző egylet dalkara és a budapesti bőripari munkások dalkara, zenével kíséri a pécsi munkásképzőegylet zenekara. A karokat vezénylik: a budapesti bőripari munkások dalkara részéről JászapátiKaszás Gyula orsz. karnagy, a pécsi munkásképző egylet részéről Till Ferenc karnagy." A hatalom ezt követően két alkalommal utasítja el a hasonló nagyságrendű rendezvényt, jól látva, hogy ezzel anyagilag teljesen tönkre tudja tenni, a legtöbb alkalommal ingyenes előadásokra készülő művészeti egyesületet. A tanári tiszteletdíjakat már 1928 júliusban alig tudták fizetni. Maurer Béla elnök gyűjtést javasolt a párt vezetőségének megoldásul, erre is rendőrségi betiltó határozat érkezett. Végül az egylet elnöksége úgy döntött, hogy a polgármesterhez fordulnak anyagi támogatásért. Erre lehetőséget kínált, hogy az „Országos Magyar Dalos Szövetség" elnöksége javaslatára a munkásképző dalárdáját is meghívták a Zeneművészeti Főiskolán tartandó hangversenyre és kórustalálkozóra. Mivel az országos elnökség még külön levélben a pécsi városi tanácshoz is javaslatot tett a részvétel támogatására, így elkötelezettség nélkül benyújtották a kérvényt. A tanács javasolta a 200 pengő támogatás megadását. A polgármester az országos elnökségnek a következő meggondolásokat hangsúlyozta : ,, . . . hazafias érzésekre buzdíthatják, s nyilatkozatot vehetnek ki az egylettől, hazafias dalok éneklésére kötelezhetik . . ." Erre sem az országos elnökség, sem az egylet nem volt kényszeríthető. A programokból soha. nem hiányzott a legjobb művészeti anyag, a hazafias tartalom sem, de nem polgármesteri értelmezésben. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lányi Ernő, Erkel Ferenc a Horthy-világ pécsi vezetőinek nem volt eléggé „nemzeti".

32 Egy fontos elemét hangsúlyoznunk kell a munkás dalos mozgalomnak, ami a választott művek tartalmát illeti- A politikai gondolatot a pártvezetőség adta meg, a műveket, azok részletét azonban mindig a művészeti vezetők és karnagyok választották a saját ízlésük szerint. A soviniszta orkán erősödése mind nehezebb helyzet elé állította a munkáskultúra területén dolgozókat. A szociáldemokrata szervezetekben működő baloldali vezetők, szereplők elutasították az eszmei hagyományokat megváltoztatni törekvő politika követeléseit, de a húszas éveket követően a sovinizmus ellen mind nagyobb erőfeszítéseket kellett tenni.