Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

György, Pill György, Pill Márton, Papp József, Vizner Vasasról érkezett, Arnold János, Varga Ferenc, Duga János Somogy bányatelepi vájárok voltak, Hosszúhetényből az egész helyi csoport vezetősége megjelent, név szerint a következők: Varga Péter, Lovas János, Dallos Márton, Piskei Aladár, Szitás János, Háhn János, Elter Ferenc. Mecsekszab olcsót Heim József, Veik János, Rommer József, Buzek János, Gold Pál, Sarbach József képviselték.

113 Az MSZMP központi választmányi üléséről készült részletes jelentés szerint Szabó Mihály központi titkár a „demokratikus köztársaságáért megindítandó politikai harcról", Kocsis N. ugyancsak arról beszélt, hogy a „párt lépjen ki a passzivitásból és indítson a demokratikus köztársaságért agitációt". Javaslat született, hogy rendezzék meg az MSZMP vidéki párttitkárok országos konferenciáját. E fórumon az MSZMP vidéki szervezeteiben földmunkás titkár választását javasolták. Több felszólaló a földmunkás szervezetekben megindítandó felvilágosító munka szorgalmazását követelte és „a bányamunkások között megindult örvendetes sikerek elmélyítését". A választmányi ülésen 80 küldött jelent meg és a tárgyalások közben a toloncházból szabadult Vági Istvánt, aki a terembe lépett, nagy lelkesedéssel fogadták. Az MSZMP soron lévő feladatait tárgyalták, a vidék eredményes szervezéséről győződhetett meg mindenki.

114 Pécsről „ ... az ún. Vági-féle szervezet részéről, a nevezett pártösszejövetelre Weibl Béla, Keller Ferenc bányászok utaztak fel Pestre és még ugyanaznapon visszatértek. Műszakmulasztás miatt megbüntették őket. Elhatározásra került, hogy a falvakban a kommunista agitációt megszervezik. Október 30-án, másnap, bejelentés nélküli gyűlésen állítólag ezek kijelentve lettek ..." - írta az alispán bizalmas jelentésében a főispánhoz.

115 November 10-én három munkást letartóztattak, akik a Pécs környéki bányavidéken az MSZMP szervezői. A Dunántúl című kormánylap szerint náluk „tárgyi bizonyítékokat" találtak és az ügyészségnek adták át őket. Azonban több adat nem került róluk elő, lehetséges, hogy a „bűnjelek" gyengének bizonyultak és szabadlábra helyezték őket?

116 A pártválasztmánynak a földmunkásság szervezésére vonatkozó határozata a gyakorlatban is jelentkezett. A főispán november 22-én valamennyi főszolgabírót arra utasította, hogy mivel a baranyai választókerületekben tekintélyesebb számú bánya- és földmunkásság van és az MSZMP erős propagandát indított közöttük, a választási kampány idején „ . . . ezért ellenük minden megengedett rendszabályt a legszigorúbban alkalmazni . . ." szükséges.

117 A földmunkásság és a parasztság közötti pártmunkára vonatkozó adatokat tartalmazott a siklósi főszolgabíró helyzetjelentése, amely szerint Adorjás, Baranyahidvég, Kisszentmárton, Hirics, Vajszló, Kovácshida, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávacsepely, Bisse és Beremend községekben megnevezett huszonegy olyan személyt, akikkel ,,. .. a Vági-párt feltelhető 'kapcsolatot fog keresni. . ,".

118 Egy hónap sem telt el és a feltételezésből több faluban bizonyosság lett. Drávacsepely, Drávaszentmárton községben a csendőrség az MSZMP röplapjaira bukkant. Villánykövesdi Blum Gáspárt, aki politikai magatartása miatt „fegyházviselt", és Weber Miklós ivánbattyányi kőbányamunkást „ . . . a Vági-féle párt és kommunista szervezkedés . . ." miatt megfigyelés alá vettek.

119 A pécsváradi járásban rendszeres agitációs munka folyik. A gyűléseket az MSZMP a lakott helyektől távol rendezte, ahol Szovjet-oroszországról, a kommu-