Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN
nizmusról szerveztek sokszor órák hosszan át tartó előadásokat és vitát. Fischer Béla alispán utasítást adott a főbírónak, hogy „ . . . haladék nélkül oly irányban intézkedjen, hogy a kommunista Vági-párti agitációnak ez az új módja, mely úgy az ipari, mint a mezőgazdasági üzemek munkásságát tetszetős külsőségei révén könnyen megfertőzi, a rendelkezésre álló törvényes eszközzel elfojtassék . . ." 12 ° A szászvári bányamunkások között Rapp Lajos gépész, labdarúgótréner szervezte az MSZMP-t. A levente intézmény ellen hangolta a közvéleményt. Sportegyesületet szerveztek és abban fejtettek ki felvilágosító munkát. 121 Az 1928 februárban megalakult Pécsi Munkás Testedző Egyletbe lépett tagok és az egész vezetőség: Tolnai József, Regál József, Bank József, Vágival tartották a kapcsolatot, pécsi párttitkársága idején legodaadóbb hívei voltak. A rendőrség arról tájékoztatta a polgármestert, hogy az alakuló egyletben az MSZMP hívei vannak, mire az alapszabályokat elutasításra javasolta Nendtvich Andor polgármester. 122 Az MSZMP országos vezetősége 1927 elején a bányavidéken és a megye különböző pontjain sikerrel folyó szervezkedés megerősítésére és meggyorsítására, a megyeközpontban is szorgalmazta egy szervezet kiépítését. Szabó Mihály országos titkár Papp Ferenc cibakházi, huszonnégy éves cipész munkást bízta meg a pécsi szervezet kibontakoztatásával. 1927 áprilisban érkezett Pécsre és a Bürger-féle cipészműhelyben vállalt munkát. Belépett a közben megalakult Pécsi Munkások Eszperantó Egyesületébe, ahol az MSZMP ideológiai és politikai programját kezdte terjeszteni és a pécsi szervezetének kiépítését szorgalmazta. A Mecsekre rendeztek szociáldemokrata mozgalom Ara 1000 korona. • Mdapait, 1»aS. ^••infivttiti, aft TV vi ut ta ai. Hindidéig Irkál, camg f£y btaäUa, a t&énformtri * a émakrúriirri tarerai kitt psrarcff art nrm alakul, nmmtféh po'.fért koahcLc! A» ipari aaiUai( i « iokhnttkûJt í. törpebirtokos meró' légi pnolittaài mmmthé&n télípalt irocüSdmiokrédt, . >m«i« M dolgozó kllpolgári rélejakiiek i», ixore-tiégben U k*id«k«p*s paraiztpárttal, lehet oak n n eró, roily Magy»rorizi*os mrgdSntheti • feudáu'i-kapiUl*rU aizttlynralmit • a»ly Maf^miégot s politikai dïmokrma» orizégivá tibi«, l*l»Bhoih«t)» at igazi f&dreformot, megindíthatja a termelést s «11*1 gszda.igijag il lalpraáffithafja a: országot A jövó ilyen polilikai koacepcíójioik izonbiin ellô fo|. tétele ai, hogy a »zo«iiWeniokriU part witálybircoi párt ligyan, a tâmtgek pirlia. nam pedig «gy elbflfokrattrált, elpolgárosodott, liránkozó, kérvény vezércikkeket Izzadó aoyámaauoaygarnitúra ómbiitoiitó-tirwsági. Egy olyan part. amely egyénei voaalbln kSreti a maga útjai, megnyerheti a tämegek bizalmát, d« agy olyan párt, amely nem a rojit diját követi, hanem martakén túl taklikázik. vagy jobban mondva: ravaszkodik, aeaary paktumokat kői jobbra-bih-a, «IIeniofradatmárokkát, lefiliaiti Iákkal ti kBztársaságíakkal, reakcióval és Übtráiíiokkal, agy ilyan párt nagyon népen berendezkedhet kújded pirlaajsnli harcakre. da azt a politikai feladatot, amit Magyarország gazdasági és politikai berendezkedése ráró, aohuctn ludia ****g*zaL Vagy hogyan nyerhetné meg a magyarországi szociáldemokrata pírt a falusi pralefáriáluit, mikor megtette azt a szívességet a reakciónak, hogy szentesítette a földmunkások slervsakcdéiénA üldözései? Hogyjn nyerhetné meg a kin eve z*tt vasutasok táborát, oiikor > reakciónak áldozatul dobta m*g 1 vaiati muokáJságoys ? Hogyan nyerhetné meg a kispolgárokai, makor stm a "zaoilit ellen, sem a takbírek ál nzietbérek emelkedése ellen, sem pedig a kis^xistínciákal sújtó adócaavar alien nem vitt végig egy komoly küzdelmet? Egv ilyen párt nem hogy ezeket a rétegekéi nem tudja me«hédite*i. de tnlajdooképeni magvát, cz ipari munkásságot is elveszíti. Mint eit a magyar párt mai belső állapota mutatja. Azt mondhatják erre, hogy elmondtunk ennvt meg ennyi beai*dei a parlamentben, ennyt meg ennyi interpellációt s legutóbb is kidobattuk magunkat a parlamentbal. — Ez lehet tjaz. De duskstttve attól, bogy loba egy harcot vejig nem vittek, soba így kérdéít (cgyeaüléíi. gyülekezési jogot, internálást, atrodtáserftat, amneiztiát, lötdreíörtnot, itb, stb) állatfioan napirenden nem tartottak, tlbát még a parlamenti harcuk is >nk látszólagos volt, — eltol eltekintve is, lehetetlen be nem látni, hagy az igazi harc csak a tömegek harca lékel. Nehogy íéireértKQsk bennünket; a parlamenti hire szükiégcs; a parlament izóceó, ahonaaa meeaze elhaliatizik az agitáció szava. De a páriámról maga nem old meg semait; minden parlamenti Mecsekszabolcson terjesztett MSZMP-kiadvány II7
