Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN
MFOSZ konferenciájának nevezhető, amely baranyai kérdésekkel is foglalkozott. Két napirendje volt az értekezletnek, amely a bel- és külpolitikáról, az MSZDP községpolitikai elképzeléseiről beszélt, majd ezt követően Szeder Ferenc a szövetség országos elnöke „Mezőgazdasági Szociálpolitika" címen a mezőgazdasági munkabérek alacsony voltát elemezte. A pártvezetőség nem tért vissza többé a szegényparaszt-földmunkás szervezkedés problémáihoz. A harmincas években szinte teljesen elvesztette kapcsolatait a parasztsággal és a földmunkássággal. Az MSZDP pécsi vezetősége politikájának 1921ig legerősebb oldala a bányamunkás és építőmunkás mozgalom harcának irányítása volt. Emellett a földmunkásság szervezése és küzdelmének irányításban országosan is figyelemre méltó eredményeket ért el. A párt vezetőségének és választmányának mindig volt 4-5 olyan tagja, aki az agrárkérdésben, a régióban is, de a párt országos vezetésében is ismert, hozzáértő vezetőnek számított. Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutását követően kialakult országos pártpolitikai irány vonalán haladva Dick György, majd Tolnai József párttitkárok csak a parlamenti választások idején figyeltek a vidékre. Akkor is csak azokat a mikrorégiókat járták be, ahol bányamunkások éltek, tehát a közvetlen Pécs környéki falvakat, valamint Szalánta és a környékén fekvő pár falut, ahol Dicknek voltak magyar és horvát hívei. Az 1926. évi parlamenti választások idején a politikai felvilágosító munka némileg élénkült. Azonban az az izzó hangulat, az egész munkásmozgalmat fellendítő szervezkedés, amely az 1922. évi parlamenti választások idején Pécset és egész Hogyan kell szavazni! •r 14-én és 15-én szavaznak a pécsi választókerület választói. A szavazás kötelező! i megy el szavazni, azt a törvény bünteti. (172. §.) szavazás titkos! A szavazólapon a lajstrom fölött levő négyszögbe tett V ker észttel ken szavazni (76. §), mégpedig Igy-. SZAVAZÓLAP .EL „sesassu a. Ptfts IMf ! waxélapet borítékba kell tenni- a bor?« . im&tmé* lejárva átadni as elnöknek. ». «s, H», bekezdés.) Divan »jEava*al»ze«!#kfii« «éanél, anof ©00 nál több választ* vmm, « ítwmM este äfgikor megszakítják és a kivetkező napon re§#i|Mrakt»r folytatják. (77. §,) A Szociáldemokrata Part. Szociáldemokrata választási röplap (1926 dec.) Pecs munkáskerületének választó polgáraihoz! Polgártársak ! PolgártársnÉ ! Munkâstestvèrek ! \>il)<iu ki 1» azemetek, limétok a tényekei! A má«0<tlk kerOlet a dolgozók tái-Madalimímik. » ntmikÄNoknak a kerülete minden egyéni ambíció színtere. A megszállás súlyos napjaiban, amikor gúnyt, megaláztatást, börtönt, ütlegelést kellett szenvedni, a keresztény szocialista munkástábor a saját osztályából való, érte évtizedeken át küzdó kis embert RUZSINSZKY BELÁT jelölte meg egyhangúlag képviselőjéül abban a házban, hol sorsáról rendelkezni fognak. Ma mit látunk ? A tóke, a hatalom, a kaszinók és felsőbb körök tagjai még ezt a kerületet is elakarják hódítani, mert egy ujabb cim és rang kell nekik. 7{üz$m$zky }$éía jelöltünk rendelkezik mindazon tudással, mellyel a kisemberek erdekeit kell védeni, ó a mi emberünk voll es lesz mindig, mert mint kisember, mint munkássorbol felküldött iparos, nem ts tud mást tenni, mint amire környezete nevelte. Polgártársak! PolgártársnakI Munkáttestvérek ! Az rl.néSeti tudás, a- töke és nagyhatalom képviselőiéből legyen elég egy Pécs városának A: első kerükt biliös .1 számára. A mi kerületünkből küldjünk á ' mi társadalmunkból való kqiu-dí.t frissítsük lel az állami élet vérkeringését Akkor ián jobban és énünk a tog lüktetni az ország szive, a parlament A kispolgárság, a munkásosztály kerüklét hassa it a meggyőzSdvsteíies hang Éljen BuzÉszky, a dolgozók Malmának képviselőié! jfl keresztény demokratikus polgárság intéző-bizottsága. Keresztényszocialista választási röplap (1926 dec)
